Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)
A győri püspöki székesegyház története
restaurálás alkalmával ^kiásott apsis fundamentumából nem akarunk bővebb bizonyítékot kovácsolni, mert az a tatárjárás után romjaiból felépült templom apsisának alapja is Jiehet. Azt mégis megjegyezzük, hogy ez az alap a tiszta, ősi román stil jellegét mutatja. íróink Szent István királyról állítják, hogy Német- és Görögországból hozatott építőmestereket, (akik a püspöki székhelyeken diszes katedrálisokat építettek. Bizonyára Győr sem maradt ki az alkotások sorából. Szent István idejében, a 11. században kezdett elterjedni a román stil és mint újság járta be a művelt világot. 4 ) A hozzánk behívott mesterek is e stílben alkották meg műveiket. A művészettörténeti irók vitatkoznak különben, hogy a 11. századbeli templomok lombardiai mesterek alkotásai-e, vagy pedig a normán invázió elől Délnémetországból Ausztriába és Magyarországba menekülő építészet termékei-e? 5 ) A korai román bazilikáknál általános szabály — a felmagasított szentély. Ezt látjuk a győri székesegyházban is; a Draskovich György püspök idejében történt Rana-féle átépítés szállította le mai alacsonyabb szintjére. Székesegyházunk ma is mutatja alapjának és szerkezetének korai származását. Ha időközi sok toldását lehámoznók róla és az otromba pillérekről levernők a tölteléket, a 11. századbeli apsisok és oszlopos pillérek kerülnének napvilágra. 6 ) Több mint kétszáz esztendőn keresztül semmiféle emlék nem beszél ezután a székesegyház történetéről. A tatárjárás után hallunk ismét felőle. A tatárjárás végigpusztított Dunántúlon js, a győri székesegyházat is megrongálta. Mikor IV. Béla király a János-lovagok segítségével Győrt visszavette Frigyes hercegtől, a várat felgyújtotta, Frigyes katonái is benne égtek. 7 ) Bizonyos, hogy e tűz a várban fekvő székesegyházat sem kímélte meg. így hát kettős veszedelem rombolta a régi ditszes műalkotást. Romjaiból a régi román stílben való felépítését és megnagyobbítását a Pok-nemzetségből származó II. Omode (1254—1263) győri püspöknek tulajdonítják történeti emlékeink. Károlyi Lőrinc jeles munkájában 8 ) Péterffyre 9 ) és Telekesy István (1673 — 1699) győri ka4 ) Ádám Iván: A veszprémi székesegyház. I. rész, 168., 194. I. 5 ) Századok 1933. évf. 1—3. sz. 65. és kk. II. 6 ) U. o. II. rész, 18. I. 7 ) Fejér: C. D. 18. I. 531—2. I. — Szalay: Magyar tört. II. 49. I. 8 ) Speculum Jaurinensis Ecclesiae. 9 ) De Synodis Regni Hung. I. 88.
