Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)

Oltárjavadalmak

ket Mátyás király 1486-ban felmentett a királyi adó alól. Az egyik kőház a székesegyház déli szomszédságában ál­lott, az őrkanonok háza és a nyilvános óratorony szom­szédságában, tehát a mai gazdasági udvar környékén. Ez a ház már a 16. század közepén használhatatlan álla­potra jutott, Hatásy Péter kanonok saját költségén újból felépítette, azért 1568-ban neki is ajándékozta a káptalan. A 17. század elején már nincs meg e ház, a török uralom idején elpusztult. — A másik ház a székesegyház északi szomszédságában állott, a templomtól 7—8 lépésnyire. Ezt a katonaság a 17. században lefoglalta és szertárrá alakította át (Domus tormentariorum, Zeughaus). Mikor az őrkanonok 17. századbeli házának udvarán a régi fa­lakra kisebb épületet emeltetett, mely a szertárra támasz­kodott, a katonaság tiltakozott ellene, mivel ablakainak világosságát az új épület elveszi. 1692-ben a hivatalos vizsgálat megállapította, hogy az újabb kis ház nincs ká­rára a szertárnak, sem a »Stuckhauptman«-nak. Igaz, hogy a falakra vágott ablakoktól, melyeken átlátott az őrkano­nok udvarára, elveszi a világosságot, de ez ablakot úgyis minden jog ellenére vágatta oda a Stuckhauptmann, mi­kor az őrkanonok házában senki sem lakott. A püspök és káptalan ismételten kérték a királyt, hogy Szent Katalin oltárának e házát adja vissza; még váltságdíjat is igért érette a káptalan. Okul felhozta, hogy e ház a templomtól 7—8 lépésnyire fekszik, a benne elraktáro­zott sok robbanó anyag, ha tűz ütne ki, mindenestül el­pusztítaná a templomot. Csak a 18. században került v;issza a káptalan kezére. A részletesebb leírásból kitűnik, hogy a káptalandombi mai 11. számú háznak felel meg e ház. Ennek szomszédságában van az 1612-ben felépült őrkano­noki ház és erre támaszkodik rá az őrkanonok udvarán épített kisebb ház. h) Nagybarátin szőllőbirtokkal is rendelkezett az oltár, melyet a csornai prépost a pecsétpénz fizetése alól felmentett az 1483. és 1527. években. c) Ménfőn is volt szőllője, melyet az I486., 1584. és 1592. években kanonokok használtak. A török hódolt­ság idején a szőllők egyik része elpusztult a sokorói he­gyekben, másik részét a káptalan engedélyével papok és világiak fogták fel művelésre. E szőllőkről alább részle­tesen szólunk. Olt ár igazgatók: 1402-ben Mihály fia Lőrinc pao,akit IX. Bonifác pápa a pápóci prépost által erősített meg győri kanonoki stallumában, melyet a püspök már neki adott. Az oltár jövödelme 12 ezüst márka, a kanonoki

Next

/
Thumbnails
Contents