Domikovits Péter: Móringlevelek Győr megyéből. Válogatás a megyében lakók, megyei birtokosok móringleveleiből 1731-1837 – Források 1. (Győr, 1992)

JEGYZETEK A FORRÁSOKHOZ

35. Az átiratba mégegyszer bemásolták, majd kihúzták e két szót. 36. A házasság csak ÍO hónapig tartott. Amikor 1806-ban a per a móring kiadásáért megindult, Macher Anna a győri majorokban lakó Ferentzy József hitvese volt, s a tőle elválasztott ifjabb Illés Istvánról mint a győrújvárosi kereskedők egyikéről írtak. Macher 10.958 ft-ot is követelt a volt házastársától, amit ő állítólag szülei pénztárából vett fel. Uo. Győr, 1806. júl. 6. 37. 1806. évi periratba bemásolva. 38. Először 1OO ft-ot írtak. 39. Az íráskép nem mezővárosi vagy községi jegyző, uradalmi kan­celláriai alkalmazott írását mutatja. Hasonlló, az írástudás minő­ségi szintjéhez, elterjedtségéhez adatot nyújtó móring pl.: BR PFL úsz ír. 1817.3. cs. No. 75. 40. Értelemszerűen: kielégíthesse. 41. A 28., 29. számú, időben közeli, azonos helyen, Makk János köz­ségi jegyző által kiállított két móringlevél ismételten és fokozottan felhívja a figyelmet a forrás standardizálódására, s e tendencia mellett az eltérő formulák variációinak, elterjedtségének, hasz­nálói köreinek vizsgálatára, és ami tán még ennél is fontosabb; a formák mögött meghúzódó gondolatok további elemzésére. A há­zasodási szerződéseknél a formulák korai jelentkezését, formu­láskönyv erre is kiterjedő részét említi: Mollay Károly. Család­történet és társadalomtörténet / Az 1532. évi soproni mészárosok./ = Soproni Szemle 1988.4. sz. 293-294.p. Itt Dauchner Pál kőszegi jegyző/1559-1593 / a városi írásbeliség gyakorlatában leggyak­rabban használt oklevelek, iratok kiállításához készített második formuláskönyvéről szól, soproni példái idézve. A jegyzőről, s az egyedülálló forrásról: Bariska István: Die Städtische Kultur in Westungarn im 16. und 17. Jahrhundert = Türkenkrieg und Kleinlandschaft II. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgen­land Heft 73., Eisenstadt, 1986.256-260. 264.S. ill. 21. sz. jegyz. A medievisztikai kutatások - pl. arenga elemzések - a formulák mögött meghúzódó erudíciót, kulturális emlékanyagot, gondol­kodásmódot - más forrástípusokban hatalmi, politikai törekvé­seket - illető vizsgálatai a későfeudális, kora újkori forráskutatás számára is fontos módszertani tanulságokat hoz. A XVII-XVIII: századi győri végrendeletek elemzésénél ilyen szempontok is sze­repet kaptak: Horváth József:"... tudván bizonyos bizonyos voltát, de bizonytalan idejét..." Halálra készülés a XVII-XVIII. századi vég­rendeletek tükrében = Műhely 1991.3. sz. 17-21 .p. E fentieket csak kiegészítheti és erősítheti a 30. sz. irattal történő összevetés, vagy Tóth János és Tüske Kata Tényőn, 1807.jan. 12-én, Németh 90

Next

/
Thumbnails
Contents