Domikovits Péter: Móringlevelek Győr megyéből. Válogatás a megyében lakók, megyei birtokosok móringleveleiből 1731-1837 – Források 1. (Győr, 1992)

Forrásainkról, a közzéadás módjáról

Forstner Jozefának 600 vft-os móringja volt, hozománya elérte a óOOO vft-ot. A család és a közvetlen rokonság vagyoni helyzetét csak jelezhetik következő adatok. 1836-ban a Forstnerek külső-ferencvárosi háza 5300 vft-ot ért, a csanaki hegyben 2000 vft értékű szőlőt bírtak, s ÍOOOO vft-ot jóval meghaladó összeg volt kint mezőörsi, mindszenti, szentiváni, csanaki haszonbérlőknél. Forrásainkról, a közzéadás módjáról A már eddig ismertté vált adatokból, utalásokból megállapítható; a móringolás szokása a külöböző jogi és vagyoni állapotú rétegekben felekezeti különbség nélkül a teljes történeti Győr megye területén elterjedt. A házasságkötésekhez viszonyított arányát sajnos nem tudjuk megmondani. Míg több Baranya megyei település református házassági anykönyvébe utaltak a házassági szerződés, vagy móring adására,

6

1 az általunk kontrollként átnézett Győr megyei katolikus, evangélikus, református házassági anyakönyvi másodpéldányok, illetve mikrofümre vett eredeti kötetek ezt nem tették. ( Felpéc, Mezőörs, Pázmánd, Sövényháza, Szemere, Tényő.) Mándoki László kutatásaira építve Tárkány Szűcs Ernő országosan a házasságkötések mintegy 10%-ára becsüli azokat az eseteket, amelyekben szerződést is kötöttek. Válogatásunkban arra törekedtünk, hogy a forrásadottságok, a feltártság függvényében minél nagyobb területet tudjunk bemutatni, s ez kronológiailag is viszonylag arányosan elosztva különböző társadalmi rétegeket reprezentáljon. Mind a két móring típus helyet kapott a források között, a többségét az e vidékre jellemző kétoldalú - ellen móringgal ellátott - szerződések alkotják. Azok speciális típusa a katra móring is megtalálható. ( Ebben a házasuló felek azonos nagyságú összegeket, értékeket vallanak fel.) (Pl.: 4.; 15., 24. sz.) A másik, az egyoldalú, az itt 20