Tomka Péter – Némethné Jankovits Györgyi szerk.: Államalapítás, ispáni vár, megye : Világi és egyházi központok a X-XI. század fordulóján. – Artificium et Historia 5. (Győr, 2000)

Néhány szó a kereskedelemről

többsoros erődítés alapjának szélessége 15 m. Töltelékföldje a várárokból származik, a homokés agyagrétegek leleteket nem tartalmaznak. Belsejében a folyamatosan használt település éppúgy a várfal lábához simult, mint Győr vagy Sopron esetében - a legkorábbi rétegből származó leletek keltezik az építést, vasbuca műhelyek működését igazolja. A várbelsőben egyetlen szonda kivételével nem volt még ásatás. Nagyon halovány, bizonytalan nyom (a Bergli egyetlen nagyobb épülete, a 18. századi tiszttartói lakás) alapján sejthető az egykori ispáni rezidencia helye a vár közepe táján. Környezetéből, a suburbiumból is csak az egykori plébánia-templom helye ismert a Soproni utcában, pedig tudjuk, hogy a 13. században udvarháza és pincéje volt itt a heiligenkreutzi apátnak, a főtéren háza a lébényi apátnak is. A várfalak pusztulásáról, kivételesen, írott forrás tanúskodik: Ottokár cseh király 1271-ben a földdel tette egyenlővé. Az ispáni vár nem éledt már fel hamvaiból, a regionális központ szerepét Óvár vette át. Néhány szó a kereskedelemről mosoni kapun nemcsak a hadak vonultak át, erre (és persze a Dunán) vezetett az egyik távolsági kereskedelmi út is, amely Európa nyugati felét kötötte össze Magyarországon át Kelet-Európával és a Balkánnal (Mainzot Kievvel, Bizánccal, sőt a Szentfölddel). Győr ispáni vára külön is profitálhatott a piac és a vámok jövedelmeiből : itt futott össze Moson és Sopron felől a régi, hagyományos és az újonnan nyitott szárazföldi út meg a vízi út. A Ny-ról jövő út innen ágazott el a két főváros: Esztergom és Székesfehérvár felé, sőt még a királynék városa, Veszprém felé is. Ezeket az utakat, persze változó intenzitással, mindig is használták. 10. századi források em- 17-