Tomka Péter – Némethné Jankovits Györgyi szerk.: Államalapítás, ispáni vár, megye : Világi és egyházi központok a X-XI. század fordulóján. – Artificium et Historia 5. (Győr, 2000)

A győri ispáni vár

ennél kevesebbel, sőt jóval kevesebbel számolnak. Látványos szerephez jut ezzel a régészet, hiszen a megtalált, all. század elejére keltezett ispáni központok létét már nem lehet elvitatni. Az ispánságok feladatai széles körre terjedtek ki: közigazgatási, jogszolgáltatási, katonai, gazdasági (vám és egyéb adóbehajtási) szerepük volt. Ehhez komoly szervezetre volt szükség. A katonáskodó szabadok rétegéből (miles) váltak ki az operatív vezetők: udvarispán (curialis comes), hadnagy (maior exercitus), várnagy (maior castri), a hirdetők (precones) vezetője, a határokon az őrök (speculatores) főnökei, majd a száznagyok (centuriones). Őket nevezték eredetileg várjobbágyoknak (iobagiones castri), hozzájuk kötődtek a várnépek (cives, civiles, castrenses). Az ispán igazgatási és joghatósága alá tartozott a megye határain belül mindenki, hacsak nem rendelkezett valamilyen kiváltsággal (immunitás). Különösen vonatkozott ez a vár körül lakó várnépekre és a királyi birtokok szolgáltató falvainak lakóira. Nagy vonalakban ezek azok a keretek, amelyek pontosítását, változásának időhöz kötését, működésük bizonyos nyomait és térbeli kereteit a régészet eszközeivel is kutathatjuk. Hiszen nyilvánvaló: a várat, épületeit, a várnépek házait és tevékenykedésük jellegét, színhelyeit, a falvakat és nem utolsó sorban a temetők feltárásával maguknak a lakosoknak szokásait, viseletét, sőt biológiai maradványait tanulmányozhatjuk. .w- A győri ispáni vár em vitás, hogy Szent István korában Győrben , régió-központ létezett, az is bizonyos, hogy ez a központ a Káptalan-dombon kapott helyet. Ráadásul egyszerre volt székhelye az amúgy feltűnően kis területű vármegyének és a négy megyét is magába foglaló, szintén korai alapítású -3-