Tomka Péter – Némethné Jankovits Györgyi szerk.: Államalapítás, ispáni vár, megye : Világi és egyházi központok a X-XI. század fordulóján. – Artificium et Historia 5. (Győr, 2000)

A soproni ispáni vár

kori árkokat észleltek és fel is használtak a középkorban). Mindenesetre a területi osztást, a telkek elválasztását jelzik, néhol szabályos karámot kerítettek. A 10-11. századi faluban az állattartás (karámok, állatcsontok, lókoponyák) mellett jelentős szerepet játszott a földművelés (vermek és egyéb tárolók, kenyérsütő kemencék, őrlőkövek). íme a várbeli 10. századi nagy tárház és az államalapítás-kori raktársor gazdasági háttere. Szó nem lehet nomád vagy akár "félig letelepedett" népességről: a falu lakói földművesek a javából. Hasonló jelenségeket ismerünk a tágabb környék falvaiból is, példaként a Moson megyei LébényBilledomb területének ásatására hivatkozhatunk, ahol - egy időben - azok a népek laktak, akiknek temetőjét a szomszédos Kaszás dombon megtaláltuk, leletanyagát be is mutatjuk. A soproni ispáni vár mióta ismertté váltak a soproni, ún. "vörös sánc" betöltött földjében található, a 10-11. század fordulójára keltezhető edénytöredékek, bizonyossá lett a korábbi sejtés: Sopron is az államalapításkori várispánságok, egyben megyeközpontok sorába tartozik. Fontos helyet foglal el a várkutatásban: sehol olyan sok feltárás, vizsgálat nem célozta meg ispáni vár várfalait, mint éppen Sopronban. Különlegessé területének nagysága teszi, ami több mint 8 hektár. És még valami, ami ezzel szorosan összefügg: a külső szemlélő számára Sopron kazettás gerendafala kőfalak fölé magasodott, méghozzá a viszonylag jó állapotban fennmaradt későrómai városfalak fölé. A megtalált és felhasznált római falak indokolták tehát a védett terület feltűnő nagyságát. Kontinuitásról azért itt sem beszélhetünk. Az 5. században és a 6. század elején még folyamatos lakottság a lan- 11 -