Székely Zoltán szerk.: „Megvétetett Győr Vára” : 1598-1998. - Artificium et Historia 4. (Győr, 1998)

KORABELI LEVÉLTÁRI DOKUMENTUMOK

G./6. Adolf zu Schwarzenberg levele Mátyás főhercegnek Dátum nélkül, 1598. június. Korabeli, német nyelvű másolat. Adolf zu Schwarzenberg báró levele Mátyás osztrák főherceghez a visszafoglalt győri végvár élére történő főkapitányi kinevezése, hatásköre és fizetése ügyében. Österreichisches Staatsarchiv, Wien. Kriegsarchiv, Alte Feldakten 1598/13/2. fol. 612-613. P.G. G./7. Adam zu Schwarzenberg temetési meghívója 1600. november 22., Bécs. Pecsétes, eredeti, német nyelvű példány. Adam zu Schwarzenberg gróf temetési meghívója a bécsi Udvari Kamara elnöke és tanácsosai számára apjának, a fellázadt pápai vallonok ellen vezetett ostromban hősi halált halt győri főkapitánynak, Adolf von Schwarzenberg grófnak a bécsi Augustinerkirchében december 6-án tartandó temetésére. Österreichisches Staatsarchiv, Wien. Finanz- und Hofkammerarchiv, Hofkammerarchiv, Familienakten S 297. fol. 17-18. P.G. G./8. II. Rudolf kiváltságlevele 1604. április 8. 16 oldal és az uralkodó függőpecsétjével ellátott. Az oklevél magassága 32,5 cm, szélessége 26 cm. A pecsét átmérője 14 cm. A város falai közé történt visszatelepedés, valamint a közigazgatás újra indulásakor az 1600. évben Szegi Szőcs Gergely bírósága alatt munkáját megkezdő tanácsnak legfontosabb teendője, hogy Győr kiváltságait visszaszerezze, vagy bővítse, illetve a császár által azokat megerősíttesse. A török megszállás alatt ugyanis elpusztult a város régi, középkorba visszanyúló levéltára. Az ott őrzött kiváltságlevelek ősi jogainak biztosítékai voltak, amelyekkel a XVII. század bizonytalan közállapotai közepette a város magát megvédhette, oltalmazta volna. A régi kiváltságlevelek hiányában a város tanácsának lépéseket kellett tenni, hogy régi jogait írásba foglaltassa és azoknak új, királyi megerősítést szerezzen. Meg kellett ezt tennie, mert a kiváltságok írásban való bizonyítása nélkül a város polgárai a magyar törvényeket amúgy sem tisztelő katonaságnak lettek volna kiszolgáltatva. A helyzetet nehezítette, hogy a főkapitány a városban minden jogot magának vindikált, kénye-kedve szerint bánt a város bírájával és tisztségviselőivel. A török portyázások is állandó veszélyt jelentettek. Ugyanakkor azonban a földesúrral, a székeskáptalannal szemben is védenie kellett magát a városnak. A püspök és a káptalan pedig szigorúan őrködött földesúri jogai fölött. A városi tanács a császárhoz intézett kérelmeiben arra hivatkozott, hogy a török megszállás előtt Győr Székesfehérvárhoz hasonló jogokkal bírt, melyeknek újbóli királyi megerősítését kérte. A II. Rudolf által kiadott kiváltságlevél, amely 1604. április 8-i keltezésű, lényegében a korábbi szabadalmakat, kiváltságokat sorolja fel és megerősíti. 57