Székely Zoltán: A Cziráky-Ősgaléria – Artificium et Historia 3. (Győr, 1997)

JEGYZETEK

84 /y\MT-Budapest 394-396. old. 85 Életrajzát lásd: Szinnyei VI. köt. 1135. old. 86 Hóman-Szekfű: Magyar Történet, 1943, V. köt. 198. old. 87 Uo. 319. old. Fallenbüchl 1988. 121. old., Fallenbüchl 1994. 76. és 108. old. 88 Antal Mózes életrajza: Házy 129-142. old.; Szinnyei II. köt. 526-529.old. 89 Nagy I. köt. 251. old., Kempelen I. köt. 491. old. 90 Nagy XII. köt. 29. old. 91 Schoen Arnold: Jegyzetek két kastély történetéhez. Művészettörténeti Értesítő, V. évf. 1956, 37. old. 92 Tatai Ferenc: Serkentő próba a 'Magyar Fűvészkedésre. Tudományos Gyűjtemény, 1826, IX. 43-44. old. Az adatért Csécs Teréznek tartozom hálás köszönettel. 93 Zádor Anna - Rados Jenő: A klasszicizmus építészete Magyarországon. Budapest, 1943: Antal Mózes gróf lovasberényi ( 120. ola. ) és dénesfai ( 122. old. ) építkezéseit Hild Józsefnek tulajdonítja. Schoen Arnold az előző jegyzetben idézett cikkében Házy krónikája nyomán tisztázta a lovasberényi kastély építésének idejét, s cáfolta Hild szerzőségét. A plébániatemplom Hildet is említő alapkövének szövegét közli Házy. A zsinagógát Zádor-Kados idézett művében tulajdonította Hildnek: 178. old. A pesti palotáról: ZádorRados 111. old., illetve Rados Jenő: Hild József, Pest nagy építőjének életműve. Budapest, 1 958 63. old. A pesti palota építési engedélyét Cziráky József névre állították ki, ám ilyen nevű családtag ekkor nem élt. Az ezüstneműről: Asztali ezüstök a XIX. századból. Válpgatás a Xántus János Múzeum Iparművészeti Gyűjteményének anyagából.Irta és a katalógust összeállította: Székely Zoltán. Győr, 1997. 94 A család XIX-XX. századi tagjaira: Kempelen IV.21 0. old; Gudenus 280283. old. 95 Házy 145-151. old., Pallas Nagy Lexikon IV. köt. 834. old. 96 Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár 2. sz. Soproni Levéltára XIII. A dénesfai és ciráki Cziráky család iratai 97 Házy 154. old. Révai Nagy Lexikona V. köt. 228. old. 98 Xántus János Múzeum Adattára, HA. 52-67 99 Összefoglaló jelentés a Felderítő Csoport 1950 évi működéséről. Közli: Magyar Múzeumok 1996/2. 31. old. 100 Lása a Xántus János Múzeum irattárában a Cziráky-gyűjteményről összeállított anyagot. 101 Beszerzési Napló 1961-1980, HA. 1411-82. Sajnos a bejegyzés nem részletezi a megvásárolt gyűjteményt. 102 E megfontolásod a következőek: az 1860-as Lafite-portrénak a tárgyalt gyűjteményhez tartozását valószínűsíti az 1 857-es Lafite kép- Andrássy Józsefné Csáky Valburga, Kerekes Erzse és a gránátostiszt képmását illetően, amelyek mind az Andrássy családhoz köthetőek, az utolsó tulajdonos, Cziráky Józsefné Andrássy Ilona személye teszi indokolttá a Cziráky-ősgalériába való besorolást. A gyermek Cziráky Antal Mózes és Cziráky Miklós portréján a felirat teremt egyértelmű helyzetet. Barkóczy érsek képének meglétét családjának a Czirákyakkal való rokonsága magyarázza. A Koppay-kép esetében nem tudunk kizáró okot, bár pozitív adat sincs. 103 Adattár, KA. 2323-80; a nagy ebédlő fotóját közli: Csatkai 34. old. 104 A K.62.41.1. leltári számú Habsburg főhercegnőt ábrázoló kép I. Lipótról festett párdarabjával együtt egy bönyrétalapi kúriából került a múzeumba. A K.55.231.1 .leltári számú héaervári prédikátort ábrázoló képnek alkalmasint semmi kapcsolata nincs a Czirákyakkal, valószínűleg a bencés gyűjteménnyel került a múzeumba s tévesen leltározták. 1 05 A képeket a többitől eltérően erősen átfestették. 71