Székely Zoltán: A Cziráky-Ősgaléria – Artificium et Historia 3. (Győr, 1997)
KATALÓGUS
alakja a szürkéskék égre rajzolódik. Szürke barátcsuhát visel, amelynek köpenyét, miként a pogányok ellen küzdő keresztes vitézekét, vörös színű kereszt ékesíti. Szablyáját maga előtt a földre támasztja s két kezét a markolatán nyugtatja. Arca telt, tekintete komoly, talán kissé fájdalmas, mint aki előre látja szomorú sorsát. A festmény baloldalán apró hegyvidéki tájkép, az előtérben sziklaoromra épült várral. A harcias barátról kortárs képmás is fennmaradt, mely az Andrássyak krasznahorkai várának nagytermében látható 19 6. A sovány arcú, bajszos, kezében könyvet tartó figura azonban nem mutat hasonlóságot a tárgyalt képpel. A betléri volt Andrássy-kastély családi szalonjának falburkolatába illesztve is található egy XVIII. századi arcképe a dervisgenerálisnak, amelynek barátcsuhás figurá|a mind fejformáját, arcvonásait, mind beállítását illetve kéztartását tekintve rokonítható a győri festménnyel, amelyhez minden bizonnyal előképként is szolgált. E kép is a fentebb már érintett történelmi ideálportré kategóriájába tartozik: önálló megoldású, heroikus felfogású változat, mely ily módon emeli ki az ábrázolt jelentőségét. Ez pedig nem csupán családtörténeti, hanem nemzeti is, hisz a Rákóczi-szabadságharc - melyre a felirat és a kard hangsúlyos szerepeltetése egyértelműen utal - a nemzeti függetlenség megteremtéséért folyt, és ekként párhuzamba állítható volt az 1848/49-es szabadságharccal. Az Andrássyak már korábban, az 1 820-as években készíttettek a Habsburq-ellenes küzdelmek jeles sze1 97 mélyiségeiből álló képciklust betléri kastélyukba A kép festőjére nézve lásd a következő tételt. 27. Andrássy (II.) Péter XIX. századi másolat XVII. századi eredeti után Marastoni József (?) Olaj, vászon, 1 40x1 03 cm Leltári szám: K.Ó2.2.1. Restaurálatlan Jobbra forduló fehérdolmányos férfi térdképe. Jobb|át csípőre teszi, míg baljában méltóságjelző tollas buzogányt tart. Mellette asztal, melyen tollas süvege nyugszik, a háttérben sima törzsű oszlop magasodik. A leltárkönyvben egyébként ismeretlenként szereplő ábrázolt megnevezéséhez maga a festmény nem nyújt támpontot, azonban az 1 952-es műtárgylista már igen, amennyiben az ott szereplő labanc Andrássy Pétert elfogadjuk meghatározásként. A viselet adta időmeghatározás alapján Andrássy (II.) Péter személyében véljük megtalálni a kép mo64
