Székely Zoltán: A Cziráky-Ősgaléria – Artificium et Historia 3. (Győr, 1997)
KATALÓGUS
Magyarország és Erdély képekben című kiadvány harmadik kötetében 1 853-ban napvilágot látott portrégalériának is, a Híres magyarok arcképcsarnokának, amely a XIX. század szellemi kiválóságai mellett az ország függetlenségéért harcoló s többségükben a Habsburg-ellenes küzdelmekben résztvevő történelmi személyiségeket gyűjtötte csokorba Csák Mátétól Zrínyi Miklósig. Jakobey részben e sorozat nyomán festette meg kisméretű, mellkép kivágatú arcképeit, közöttük a középkori oligarcha portréját is, amelynek ecj^^Déldányát a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka őrzi . A Cziráky-ősgalériából származó Csák-portré háromnegyed alakosra kiegészített változata e kisméretű típusnak, mint azt a fejtartás és az arcvonások egyezése tanúsítja. Jakobey lelkiismeretesen vezetett feljegyzései szerint az 1860-as évek során hét alkalommal is megfestette a trencsényi nagyurat különböző összeállítású sorozatok részeként. Az e lista alapján egybeszerkesztett életmű-katalógus 144. tétele egy 1861 körüli^ lappangó műről tudósít: alkalmasint evvel azonosítható a győri kép A fent említett kiadvány egy rövid tanulmányt is szentelt Csák Máténak, amely - miként az a szerkesztői megjegyzésből kitűnik - "igazságot szolgáltat" a korábban pártütőként s hatalmaskodóként jellemzett trencsényi tartományúrnak. Az írás kiemeli "hatalmas és hős szellemét... rendületlen hazafiságát", majd a rozgonyi csatát ekként jellemzi: "nagyszerű harca volt ez a tiszta nemzeti elemnek az ideqen befolyások 1 88 ellen" . Az idegen uralkodó - a nápolyi Károly Róbert - ellen küzdő, a nemzet ősi szabadságát védelmező hősként jelent meg tehát Csák Máté s vált így a szabadságharc utáni nemzeti függetlenség és ellenállás egyik jelképévé. Vahot litográfiája s Jakobey festményei mellett irodalmi alkotások is képviselték e szellemet, mint Madách Imre Csák végnapjai (1861) című színműve illetve Szász Károly akadémiai pályázatra írt Trencséni Csák című eposza (1861) 18 9. Jakobey portréja idealizálva, méltóságteljes középkori lovagként idézi meg Csák Máté alakját. Beállításában s kellékeiben azonban a reprezentatív portré kompozíciós megoldásait ismétli, mivel a nagyobb formátumú - fél- vagy egészalakos - történelmi ideálképmásokon az előképül szolgáló festmények s metszetek nyomán általában ezt a formát alkalmazták. A közvetlen mintát alkalmasint Rubens Merész Károly burgund herceget ábrázoló, Bécsben őrzött képe jelenthette, melyet még a császárvárosban folytatott tanulmányai során ismerhetett meg. A festmény tárgyi részletei megformálását a XIX. század historizáló középkorképe diktálta, ezért öltöztethette Jakobey - az egyébként 1300 körül anakronisztikus - lemezvértbe Csák Mátét s fektethetett az asztalra huszársisakot. A kép nagy méretéből adódóan valószínűleg közvetlen megrendelésre s nem műkereskedői megbízásból festette e képet. Erre 61
