Székely Zoltán: A Cziráky-Ősgaléria – Artificium et Historia 3. (Győr, 1997)
KATALÓGUS
formálása valószínűvé teszi G. Petrus szerzőségét. A festmények alapján biztos kezű, iskolázott mesternek tűnik, akinek művei az alak helyes térbeállításával és tartásának természetességével, a plasztikusan, fénnyel mintázott, meleg barnás tónusú arccal, a részletek gyakorlott ábrázolásával kiemelkednek a helyi festő-mesteremberek bizonytalan térbeliségük darabos formaadású műveinek átlagából. A tiszti galériák a XVIII. században jelentek meg Magyarországon az ezredtulajdonosi rendszer kiépülésével. A tulajdonos királyi privilégium alapján állította fel ezredét, amely a nevét viselte, s amelynek ő volt egyben a parancsnoka is. Ezredesként szinte korlátlan hatalommal bírt egységében: nemcsak a felvétel és az előléptetés ügyében vagy a nősülés engedélyezésében dönthetett, hanem pallosjoggal is rendelkezett 12 5. Ezrede tisztikarának megfestetésével saját rangjának és hatalmának állított emléket. Ám az is elképzelhető, hogy magyarországi táborozások alkalmával valamelyik közelben birtokos tiszt adott megrendelést a képek elkészítésére, az ezredben való szolgálatát és a tisztikaron belüli bajtársias szellemet megörökítendő 12 6. Némely kastélyban, mint Betléren a Nádasdy-huszároké, vagy Szentantalon (Antol, Szlovákia) máig fennmaradtak efféle sorozatok. A tiszti galériák képei mind ikonográfiájukban, mind felfogásmódjukban az ősgaléria-típust követik, annak redukált, félalakos változatában. A Cziráky-gyűjtemény 1952-es múzeumba kerülésekor felvett listán a kép "Mária Terézia korabeli gránátos" meghatározással szerepel, míg az 1964-es leltárkönyv a fenti lista 8. tételének megnevezését - "Andrássy Pétert labanc generális"- vonatkoztatta a festményre. Ez utóbbi meghatározás semmiképp sem állja meg a helyét, mivel a labanc generális Andrássy (II.) Péter képmása jelen katalógus 25. tételével azonosíthotó, Andrássy (III.) Péter - (II.) György és Szelényi Mária gyermeke - pedig, aki III. Károlynak és Mária Teréziának volt jeles katonája, a Pálffy lovasezredben szolgált 12 7, s ekként nem lehetett gyalogsági gránátostiszt. A vörös kézelős kék dolmány vörös zsinórozással és övvel a korabeli leírások szerint az 1 703-ban felállított Bagossy-gyalogezred egyenruhád volt 12 8. Mint minden gyalogezred, ez is tíz századból állott, amelyből az 1. (testőr) századot gránátosokból szervezték. Ennek lehetett egyik tisztje az ábrázolt. Az ezred azonosításával kapcsolatban azonban óvatosságra int, hogy a múlt század végén írott ezredtörténetben a fentebb említett három tiszt neve nem szerepel s ekként a pontos meghatározás a további kutatás feladata. 33