Székely Zoltán: A Cziráky-Ősgaléria – Artificium et Historia 3. (Győr, 1997)
BEVEZETÉS - A CZIRÁKY-CSALÁD
változatlan fenntartása mellett érvelt. Egyaránt szembehelyezkedett tehát a polgári átalakulást célzó reformokkal és az ország beolvasztását célzó osztrák törekvésekkel is. Minden bizonnyal ez utóbbi miatt került élete alkonyán szembe az udvarral: nagy alkotmánytörténeti értekezésének - mely az 1 848 áprilisi törvényeket is tárgyalta - kiadását a cenzúra megakadályozta. A fentebb elősorolt tisztségei mellett a kulturális életben is magas pozíciókat töltött be, mint a pesti magyar királyi egyetem elnöke (1828), illetve a Magyar Tudós Társaság igazgatósági tagja. Antal Mózes gróf három alkalommal nősült, melyek közül az első kettő, gróf lllésházy Juliannával (1794-1814) és gróf Batthyány Máriával (1816-1840) - gróf Batthyány Imre kapitány és gróf Haller Anna leányával 8 9 - kötött házassága révén a legpatinásabb nevű magyar arisztokrata családokkal került rokonságba. Báró Walterskirchen Karolina (1843-?) az 1802-ben indigenátust kapott báró Walterskirchen György Vilmos kamarás és báró Perényi Eleonóra gyermeke volt s mint ilyen, az első idegen származású nej a Cziráky családban . Antal Mózes gróf birtokpolitikájában a már korábban megkezdett úton haladva elsősorban Cirákon és Dénesfán vásárolt földeket, amely révén sikerült az ősi jószágokat teljesen visszaszereznie s egy egységes birtoktestet kialakítania. Végrendeletében fiát elsőszülöttségi hitbizomány alakítására bíztatta. A Dénesfán és Lovasberényben álló kastélyokat, amelyek egyre kevésbé feleltek meg a gróf megnövekedett reprezentációs igényeinek, átépíttette korszerű klasszicista stílusban. Dénesfán, úgy tűnik, csupán kisebb léptékű homlokzat-átalakítás történt, míg a család székhelyének számító Lovasberényben a szerény, földszintes barokk kastélyt nagyszabású együttessé építtette ki. Az 1804-ben elkezdődött munkálatok során a meglévő részeket dél felől emeletes szárnnyal kötötték össze, melynek bejáratát oszlopos-timpanonos, mitológiai jelenetes domborművei, és Cziráky-lllésházy címerpárral ékesített portikusz hangsúlyozza. A tervezés és a szobrászati munkák Schoen Arnold véleménye szerint székesfehérvári mesterek, jelesül Rieder Jakab építőmester és Fiegl András szobrász nevéhez köthetők 9 1. Mindezzel egyidejűleg a kastély körül egy nagyszabású angolkertet is kialakítottak, amelyben a korabeli tudósítások szerint számos botanikai ritkaság volt megtalálható . 1847-ben egy kerti pavilont, az ún "gót házat" emeltette a gróf, immár a romantika középkorkultuszának szellemében, gótikus stílusban. Rezidenciájával szemben az 1 832-ben elkezdett lovasberényi plébániatemplom építésénél és felszerelésénél már neves mestereket alkalmazott. A terveket a magyar klasszicizmus legjelesebb építésze, Hild József készítette, míg a főoltárképet a bécsi Joseph Danhauser festette 1834-ben. A két év leforgása alatt elkészült templom a napszámot és a helyben 20
