Székely Zoltán: A Cziráky-Ősgaléria – Artificium et Historia 3. (Győr, 1997)
BEVEZETÉS - A CZIRÁKY-CSALÁD
(VII.) László és Zichy Júlia fia, Antal Mózes (1772-1852) a Cziráky család legjelentősebb s legtekintélyesebb tagja. Ebben nem kis szerepet látszott, hogy visszatért XVII. századi ősei gyakorlatához és (I.) Mózes - kinek nevét is viselte - nyomdokain haladva ismét jogi-hivatali pályára lépett. Magasra ívelő karrierjét gondos nevelés alapozta meg, amelyet a bölcsészetből és hittanból doktorált volt jezsuita atya, Kozma Ferenc irányított . A gimnáziumot Nagyszombatban végezte, majd Pozsonyban bölcseletet hallgatott. 1 790-1 792 között a pesti egyetemen jogot tanult, ahol 1791 -ben a magyar nyelv művelésére alakult társaság elnöke lett. Házy egyébiránt több alkalommal is kiemelte krónikájában, hogy a XVIII. századvégi családtagok levelezésükben is őrizték s ápolták anyanyelvüket. Mindezen indítás ellenére a konzervatív politikussá lett Antal Mózes a későbbiekben a hivatalos magyar nyelv egyik legfőbb ellenségévé lett 8 6. Pályafutása kezdetén Pest vármegyében (1793: tiszteletbeli jegyző), ma|d a Helytartótanácsnál (1794: fogalmazó, 1796: titoknok, 1800: tanácsos) és az Udvari Kancellárián (1808: előadó) hivatalnokoskodott. A későbbiek folyamán egyre magasabb tisztségeket töltött be. Volt Esztergom (1809) és Vas vármegye (1811-1825) főispáni helytartója, Fejér vármegye főispánja (1825-1845), a Magyar Kamara alelnöke (1817-től) - ebbéli minőségében lett a felvidéki éhínség miatt felállított bizottság elnöke, majd az erdélyi úrbérrendezés királyi biztosa 1 81 9-1 821-ben -, tárnokmester (1825-1827), a Hétszemélyes Tábla bírája, országbíró (1828-1839) és a Királyi Kúria elnöke. Állam- és konferenciaminiszter (1839-1848), az 1841 óta az Államkonferencia mellett két-két mac^yar és német résztvevővel működő Magyar-Erdélyi Konferencia tagja . A reformkorban az ókonzervatív főurak egyik vezető egyénisége. Az 1848-as események hatására tisztségeiről lemondott s a közéletből visszavonult. Az udvar iránta való bizalmát jelzi számos kitüntetése és címe is: 1 792-ben Ferdinánd király koronázása alkalmával aranysarkantyús vitézzé avatták, 1794-ben elnyerte a kamarási kulcsokat, 1817-ben valóságos belső titkos tanácsos lett, 1823-ban a Szent István Rend közép-, ma|d 1830-ban nagykeresztjével tüntették ki, 1836-ban pedig a legmagasabb elismerésben részesült, elnyerve az Aranygyapjas rendet. Nejei közül lllésházy Júlia 1 797-ben, Batthyány Mária 1817-ben csillagkeresztes hölgy lett. A gróf jó kapcsolatot tartott fenn József nádorral is, aki nagy közjogi munkájának megírására bíztatta, s akinek felesége, Alexandra Pavlovna főhercegné Antal Mózest kamarásává, lllésházy Júliát pedig palotahölgyévé nevezte ki (1800) 8 8. A magyar jogi irodalomnak is jeles alakja a gróf, több jogtörténeti és alkotmányjogi értekezése jelent meg nyomtatásban, amelyekben konzervatív elveiből következően mindenkor az ősi nemesi alkotmány 19
