Székely Zoltán: A Cziráky-Ősgaléria – Artificium et Historia 3. (Győr, 1997)
BEVEZETÉS - A CZIRÁKY-CSALÁD
egykorú hősi eposz is íródott, amely azonban a XVIII. század során kéziratban ma radt . A lovasberényi plébánián ma is őrzik azt a Bártfai Szabó által említett "arany liliomokkal kivarrott vörös damaszkselyem hadizászlót", amelyet a protocollum szerint József gróf Prága alatt zsákmányolt a franciáktól s küldött haza győzelmi trófeaként. Özvegye - aki férje elvesztése feletti bánatát versbe is foglalta "Egy árva gerlicének sóhajtozó zokogási" címmel gróf Barkóczy Borbála (1 700-1771) erős kézzel irányította a család ügyeit, sikeresen védelmezve árvái örökségét. Eközben egy per kapcsán Kreskay János törvényszéki ülnökkel rendeztette a Czirákyak levéltárát, amely az ekkor felvett lista szerint 484 oklevelet számlált . A grófnő családi indíttatásánál fogva is vallásos életet élt, hisz bátyja, Ferenc egyházi pályára lépett s előbb egri püspök, majd esztergomi érsek lett. Nővére, Margit szintén Istennek szentelte életét, mint klarissza apáca, s ekként a pesti zárda főnöknője lett. Talán nem tévedünk, ha feltételezzük, hogy férje életében is Barkóczy Borbáláé volt a kezdeményező szerepe a kegyes cselekedeteket illetően s ezt özvegyként is folytatta. Kenyeriben - amely Dénesfa zálogba vetése óta a család székhelye volt - a falu templomának felépítésére fiát buzdította, maga pedig saját díszruháiból készített casulát a plébánia számára. Mint fentebb említettük, 1731-ben megkapta a Csillagkeresztes Hölgyek rendjelét, amelyet II. Ferdinánd király özvegye, Eleonóra alapított 1 668-ban ősnemes hölgyek számára annak emlékére, hogy a bécsi Burgban pusztító tűzvészből a Szent Kereszt ereklyéje csodálatos módon megmenekült. A rend célja a vallásos élet és az ehhez kapcsolódó erények, mint az irgalmasság és a jótékonykodás terjesztése volt 5 6. A grófné ennek szellemében állíttatott Kenyeriben még ugyanebben az esztendőben kálváriát, ahová Szent Kereszt napján s nagyböjtben minden évben eljárt ájtatoskodni. Lovasberényben, amelyet 1637-ben reformátusok telepítettek be s ahol a XVIII. század első felében egyre több katolikus élt, 1 748-ban visszavette a templomot a protestánsoktól, oltárokkal és egyéb felszereléssel látta el s 1 749-ben Sarlós Boldogasszony tiszteletére Drávetz József veszprémi kanonokkal és püspöki helynökkel felszenteltette . Barkóczy Borbála örökségek révén némi készpénzzel és egy távoli birtokkal gyarapította a Czirákyak vagyonát. A testvéreivel 1749-ben tett osztály nyomán 3500 forinthoz és három puttony tokaji aszúborhoz jutott: az előbbit 6% kamatra fivéreinél hagyta. Bátyja, Ferenc esztergomi érsek után 1768-ban 8000 forintot örökölt, melyet gyermekei között osztott szét: György 3000 forintot, László - mivel a kenyeri templomra sokat költött - 4000 forintot kapott, míg özvegy leányának, Máriának 1000 forint jutott. A Pethő család kihaltával nőági örökösként 1767-ben megkapta a stropkói uradalomhoz tartozó Kis- és 13
