Perger Gyula: A győrszabadhegyi lucaszék – Artificium et Historia 2. (Győr, 1992)

Egy sorozat elé…

kargyával, leverte a stukatúrt... Egy kiló mákot köllött elszórni a gyöpös templomudvaron, hogy meg ne fogják a boszorkányok. Ez a huszár asztán megőrűt. A Vácit még én is ismertem, mer amikor leszerelt, itt Szabadhegyen vót kanász." Mária néni határozottan állította, hogy a lucaszéket fonni, "kötni" kellett, s mint mondotta:" (ezerkilencszáz) tizenkettőbe Pesten vótam a Szent István körmeneten, ami kor láttam is a múzeumba a szabadhegyi lucaszéket." Jankovics Andrásné édesapjától, Nagy Andrástól hallotta a Szabadhegyen történteket.' Az esemény idején 16 éves fiatalember szemtanúként a következőképpen örökítette át a vagdalkozó huszár történetét. "A régi templom mellett volt egy ház, a Czap József lakott ott. Ott szoktak összejönni a fiatalemberek karácsony este, hogy fönn maradjanak az éjféli miséig. Mikor kijöttek a barátjától, ahol a gyógyszertár van, ott volt a laktanya - onnan jött egy közkatona, akit követett két őrmester. A templomban az őrmesterek beültek a hátsó padba, a katona meg ott maradt hátul, valami volt a kabátja alatt. Úrfeimutatáskor a katona felállt a lucaszékre - mert az volt nála - és elkezdett a mennyezet felé vagdosni a kardjával. / A lucaszék tizenhárom nap tizenhárom fából készült; Az asszonyok nagyon megijedtek, menekültek az oltár felé. Kostyán esperes - aki nem tudta mi baj van - azzal nyugtatta őket "Ne féljetek ti kicsi hitűek. Jézus is lecsendesítette a háborgó tengert, nem szabad mindjárt pánikba esni." A közkatona zsebébe mák volt. Felvette a lucaszéket, hogy a mákot szétszórja. A plébániától az ötödik háznál a Braunnénál már be volt fűtve a kemence, hogy ott elégetik, mert el kellett égetni a lucaszéket. De a katona rosszul lett, nem tudta már elérni a házat. Meg is őrült és meghalt. A két őrmestert, mert azok voltak az indítványozói, nagyon megbüntették. Ez után az eset után jó darabig nem is volt szentséges mise." Adatközlőm - édesapja elbeszélésén kívül - arra is emlékezett, hogy "a háború előtt, a Tolnai Világlapjában is volt kép a 17