Almási Tibor: Az aktivisták és köre művészeinek alkotásai a győri Xántus János Múzeum Patkó Imre Gyűjteményében – Artificium et Historia 1. (Győr, 1992)

A Ma művészei közül Uitz Béla (1887-1972) az, aki a legszorosabb szálakkal kötődik a folyóirathoz. Rajzai folyamatosan jelennek meg a Ma hasábjain, de ezenfelül Kassák Lajos mellett jelentős szerepet vállal a Ma szerkesztésében, művészi arculatának megformálásában is. Uitz Béla alkotói karrierje akkor indul, amikor századunk elején kezdetét veszi az az erjedési folyamat, amely a nagybányaiak, a MIENK és a NYOLCAK csoportosulásai, végül az aktivisták színrelépésével megteremti a lehetősépét a modern magyar képzőművészet megalapozasának. A Képzőművészeti Főiskola befejezése után Uitz Béla belemerül a festészet korábbi vívmányainak tanulmányozásába, de nem hagyják közömbösen az egymást gyors ütemben követő művészeti mozgalmak eredményei sem. Korai alkotóperiódusának központi témái az ember és az ezt körülvevő természet. Olaszországba utazik, hogy szemtől-szembe tanulmányozhassa a harmóniakereso reneszánsz festészet remekeit. Uizt Béla: Fürdőzők Hazatérése után, 1916 nyarán Kassák Lajos társaságában rövidebb időt tölt a kecskeméti művésztelepen. A város árnyas parkjai, a környező erdők fáinak ritmikussága, az agak különös formái olyan elementáris erővel hatnak rá, ami megváltoztatja egész addigi látásmódját és új utat szab munkásságának. Ennek a lényegbevágó változásnak egyik legszebb műve a Fürdőzők 8