Almási Tibor: Az aktivisták és köre művészeinek alkotásai a győri Xántus János Múzeum Patkó Imre Gyűjteményében – Artificium et Historia 1. (Győr, 1992)
a Ma - fejléce tanúsága szerint -" Irodalmi és Képzőművészeti Folyóirat" volt, majd" Aktivista Művészeti Folyóirat" lett belőle. E távolról sem formai metamorfózis híven követi azt a fokozatosan érlelődő változást, átalakulást, amelyen az idő múlásával a lap keresztülment. Az öncélú képzőművészeti ihletettség védőburkából minden lehető eszközzel kitörni akaró - szójátéknak is felfogható, de ennél sokkalta komolyabb célokért szövetkezett - Ma-s alkotocsoport, az esztétizáló művészetet megtagadva - helyesebben fogalmazva ennek időt álló értékeit továbbmentve egy kivívandó társadalmi lét értékkörébe megkezdi sokszor szélmalomharc küzdelmét az új kultúr-felépítmény megteremtéséért. Kassák statisztikai számvetése szerint a Ma fennállásának 3 éve alatt, a folyóirat 31 magyar és 25 külföldi költőtől közölt verseket, 15 írótól novellát, 17 szerzőtől hosszabb, átfogó tanulmányt, 2 zeneszerzőtől kottát, 11 kritikustól tárlat ós ecjyéb kultúrális eseményt értékelő írást, beszámolót, és 21 képzőművésztől reprodukciót eredeti művekről. A számszerű felsorolás rávilágít arra, hogy a Ma sarkig nyitotta oldalait a kívülről jövő modern törekvések előtt, másrészt pedig arra, hogy Kassák Lajos és a közvetlen munkatársai megtalálták azt a kiegyensúlyozott arányt, ami szó - és képszerűség, irodalom - társadalom es képzőművészet viszonyrendszerében egyáltalán kialakítható volt. A Ma profilját és arculatát - természetesen a magyarországi viszonyokhoz idomítottan - sok tekintetben modellálta ez a nem is tagadott rokonság, gyakorlati, mindennapi kapcsolat, amelyet a lap a Die Aktion és a Der Sturm -mal tartott fenn. Általános, szélesebb hullámverésű érdemein túl, bennünket elsősorban mégis az érdekel, hogy a Ma mit tett a modern magyar képzőművészet érdekvédelme és népszerűsítése területén, és kik voltak azok, akik védőszárnyai aiatt bontották ki egy merőben új perspektívát nyitó magatartás, világszemlélet forradalmi zászlaját. Ami kétségtelen erényként irható javára az az, hogy Kassák Lajos lapja fontos szerepet vállalt abban, hogy új alapokra helyeződjön a magyar képzőművészeti élet egésze. Megtagadott minden hagyományos művészeti kifejezési formát, és csak olyan kísérleteknek adott teret, amelyek nyilvánvalóan a megújulás képességével kecsegtettek. Ezért került hangsúlyos formában leszögezésre már a lap első számában az, hogy" a Ma és a szerkesztők személye bizonyosság arra, hogy a folyóiratuk minden számában csak komoly értékű, megalkuvástól mentes művészi anyagot fogunk közölni. A Ma tulajdonosai írók és képzőművészek, s így lapunk barátai nem egy üzleti haszonra alpult vállalat tőkéjét gyarapították, hanem közvetlenül segítik művészi prggramjuk érvényesítéséhez azokat, akiktől művészi értéket kapnak... Irók - és képzőművészek kezében szilárduljon végre az irodalom és a művészet sorsa!" .(7.) 5
