Almási Tibor: Az aktivisták és köre művészeinek alkotásai a győri Xántus János Múzeum Patkó Imre Gyűjteményében – Artificium et Historia 1. (Győr, 1992)

Gulácsy Lajos/1882-1932/ a hazai képzőművészet talányos, eredeti egyénisége, rövid másfél évtized alatt kivételes életművet hagyott hátra maga után. Alkotásainak értékét egyrészt adott, belső kvalitásai, másrészt viszonylag kis számuk adják meg. Bár Gulácsy misztikus, dekoratív festményei távol állnak az aktivisták sodróerejű agitatív művészetszemléletétől, éppen a művek különlegessége miatt a Ma csoport tagjai mégis maguk közé tartozónak érezték az alkotót. Kassák vele készítteti el az 1914-ben megjelenő Isten báránykái című kötetének fedőborítóját és 1918-ban meghi vja a Ma III. Demonstratív kiállítására is. Gulácsy Lajos: Ravatalon Kimondott művészeti tanulmányokat Gulácsy Lajos alig-alig végez, ám 1902-ben, mindössze 19 évesen már négy festménnyel van jelen a Nemzeti Szalon tárlatán. Gulácsy festészetét egyaránt megérinti, sőt meghatározza az itáliai reneszánsz művészet, a századelőn kibontakozó szecesszió és az angol preraffaelita alkotók tevékenysége. A művész rendkívüli fogékonyságot mutat a középkor misztikuma, irodalmi jellegű témái / Hamlet, Dante és Beatrix, Don Juan stb./ iránt is. Ezeknek a több irányból ható rétegeknek elegyéből alakítja ki sajátos atmoszférájú, a valóság és a fantasztikum mesgyéjén mozgó látomásszerű piktúráját. Retrospektív életszemlélete eredményeként a festőművészt behatóan foglalkoztatja - a sorsát is előre vetítő - elmúlás gondolata. Az ember esendősége, a halál témája - más és más megközelítésben ugyan -, de 20