Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - P. Vásárhelyi Judit: Újabb könyvek Naprághy Demeter könyvtárából
P. VÁSÁRHELYI JUDIT János evangéliuma 14. részében Jézus szavainak magyarázatához. Ezután is előfordulnak jegyzetek és aláhúzások, de egyik sem látszik Naprághy kézírásának. A könyvet jelenleg a Pannonhalmi Főapátság könyvtárában őrzik.50 (4. kép) Egészen biztosra vehető, hogy Naprághy erdélyi tartózkodása idején tett szert Szilvási János Antiquitas et perpetua duratio fidei catholicae című katolikus vitairatára, mert ez Kolozsvárott jelent meg 1597-ben.51 A Báthory Zsigmondnak címzett ajánlás az erdélyi reformációra vonatkozó adatokat is tartalmaz. Naprághy ide évszám nélkül írta be nevét: Demetrij Ep(isco)pi Transil(vaniae) m(anu) p(ropri)a. Következő tulajdonosa Szikszai István nádori titkár volt. Őt Zvara Edina ennek a kismartoni Esterházy-könyvtárban őrzött könyvnek az ismertetőjében a 17. század második felében élő Szikszay István hivatali tisztségviselővel azonosította.52 Úgyszintén Erdélyben szerezhette be Naprághy azt a kötetet, amelyet eredetileg a váradi ágostonosok birtokoltak, és amely az Ágoston-renddel kapcsolatos dokumentumok gyűjteménye: Regula beati Augustini una cum expositione Hugonis de Sancto Victore (Velence, 1508). Ezt a könyvet évtizedekkel ezelőtt már Mályusz Elemér és Jakó Zsigmond is méltatta.53 Naprághy csupán nevét és egyházi hivatalát jegyezte fel a címlapra, Demetrii Napragi ep(iscop)i Transyl(vani), évszámot azonban nem írt. Jelenleg a budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzik.54 Ugyancsak itt található Justus Lipsiusnak De militia Romana libri quinqve (Antwerpen, 1596) című Polybius-kommentárja.55 Ehhez a címlapon olvasható bejegyzés szerint - Demetrij Napragj Ep(isco)pi Transil(vani) Anno 1600 Prágáé - már Prágában jutott hozzá, ahol erdélyi menekülése után átmenetileg letelepedett. A könyv további útja is jól követhető, ugyanis a címlap másik bejegyzése szerint 1641-ben a pozsonyi jezsuita kollégium tulajdona lett: Collegii Posoniensis Societatis Jesu 1641, hasonlóan a fentebb már említett Stapleton-hittankönyvhöz. (5. kép) Naprághy 1602-től pozsonyi prépost, majd 1607-ben veszprémi és győri püspök lett. Jenei Ferenc szerint azonban nem annyira győri házában, mint inkább Szombathelyen vagy a keszői püspöki várban élt, közel Pozsonyhoz, Bécshez, az udvar és a magyar királyi tanács székhelyéhez.56 Ezt jelzi a két utóbbi könyv sorsa is, amelyek lehet, hogy el sem jutottak Győrbe. Mint választott győri püspök évszám nélkül jegyezte be nevét Burchard, a 10-11. század fordulóján élt wormsi püspök Decretorum libri XX. címmel megjelent munkájába (Köln, 1548), amely a kánonjog egyik alapvető forrásának számít. Nem csoda, hogy Naprághy előtt Oláh Miklós esztergomi érsek és Monoszlói András is a tulajdonosai voltak. A címlapra a könyv további sorsát is részletesen lejegyezték. A komáromi ferences kolostor ÚJABB KÖNYVEK NAPRÁGHY DEMETER KÖNYVTÁRÁBÓL 50 Jelzete:123. I*. 11/1-3. 51 RMNy 808. 52 Zvara: Náprágyi Demeter három könyve 265-266. 53 Jakó: Várad helye 146. 54 Jelzete: Ant. 929. 55 Jelzete: Ant. 6906. - MÁMUL VIII. 20. 56 Jenei: Az utolsó magyar 149. 87
