Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)

Tanulmányok - P. Vásárhelyi Judit: Újabb könyvek Naprághy Demeter könyvtárából

ARRABONA 2019. 57.

TANULMÁNYOK

Már Győrben is fellelhetők Naprághynak olyan könyvei, amelyekben nevén kívül csak az Auxilium meum a domino, qui fecit caelum et terram jelmondata, a 120. zsoltár második verse szerepel. Ahogy korábban, úgy most is az a véleményünk, hogy ezeket a jelmondatát is megörökítő könyveket többségében ifjúkorában szerezhette be.37 Témája alapján három közülük a klasszikus műveltségét megalapozni akaró ifjú érdeklődési körébe illik. Az első egy görög-latin szótár (28),38 a második Livius történeti művének Beatus Rhenanus és a cseh Sigismund Gelenius magyarázataival megjelent kiadása (30), a harmadik pedig Oswald Schreckenfuchs osztrák csillagász 1569-ben Bázelben publikált kommentárjai Sacrobosco Sphaera materiálisához (43). Ezen kötetek sorát most ki tudjuk egészíteni azzal a teológiai munkával, amelyet jelenleg az esztergomi Hittudományi Főiskola könyvtára őriz. Ez Thomas Stapleton, angol katolikus hitvitázó teológus 12 könyvből álló Vniversa Ivstificationis doctrina hodie controversa, libris duodecim tradita (Párizs, 1582) című munkája a Megigazulásról. Naprághy neve alatt itt csak jelmondata olvasható. A könyv' 1641-ben a pozsonyi jezsuita kollégium tulajdona lett.39 (1. kép)

Tertullianus műveinek korai, 1521-es bázeli gyűjteményes kiadása Beatus Rhenanus sajtó alá rendezésében ma Kassán a Tudományos Könyvtárban található.40 Naprághy után 1651-ben a kassai jezsuita kollégium tulajdona lett, annak katalógusába 1657-ben jegyezték be. 1660-ban az ottani jelzete Litt. T. nr. 2. volt, miként mindezt a címlapról tudni lehet. A könyv mai kassai őrzőhelye alapján talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt feltételezzük, hogy azt már az egri káptalan kanonokjaként, 1589 körül szerezhette be. Ekkoriban először Leleszen élt, majd Eger elfoglalása után Kassán tartózkodott.41 Egyébként a könyv ajánlását Bheatus Rhenanus Thurzó Szaniszló olmützi püspöknek, Thurzó Elek testvérének címezte.

Ugyancsak kelet-magyarországi tartózkodásához kapcsolódik a következő két kötet, amelyekbe már egri prépostként jegyezte be magát. Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár őrzi Stanislaus Hosius lengyel katolikus teológusnak, a trienti zsinat egyik résztvevőjének és a lengyel rekatolizáció fő képviselőjének az összegyűjtött munkáit (Velence, 1573).42 A bejegyzések szerint 1583-ban Rozsnyón (?) Új János egri kanonok könyve volt (Sum ex libris Joannis Vij

37 Később, erdélyi püspökként e jelmondatát beleírta Báthory Miklós könyvébe, Vásárhelyi: A győri Székesegyházi Könyvtár possessorai 125 (44), 126. és 1599. április 14-én, prágai diplomáciai küldetése idején a morva származású Smil Osovsky z Doubravice album amicorumába, Szentmártoni Szabó: „Az Szent László koronája 396.

38 A zárójelbe tett számok a Naprághy Győrben őrzött könyvtárát áttekintő táblázat sorszámai, 1. Vásárhelyi: A győri Székesegyházi Könyvtár possessorai 121-125.

39 Jelzete: 18-e-5.

40 Szeghy: Tlace Nr. 845. - Jelzete: В 2° 146 PA.

41 Jenei: Az utolsó magyar 138.

42 Stanislaus Hosius: Opera omnia hactenus edita, in vnum corpus collecta, ac nuperrime ab ipso Auctore recognita, et supra omnes alias editiones aucta, cura & opera Alemanii Fini... Adiunctae sunt praterea Fabiani Quadrantini... Velence, 1573. - Jelzete: 17402.