Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Fazekas István: Naprághy Demeter győri püspöksége 1606-1619
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK latéról tanúskodik, hogy ő gondoskodott többek között Bocskai címerpecsétes gyűrűjének a kivéséséről Bécsben.18 Megmaradt levelezése azt mutatja, hogy a következő években is jó kapcsolatot fog ápolni a magyar protestáns rendi vezetéssel, különösen Thurzó Györggyel. Nem véletlen, hogy az 1606 szeptemberében Mátyás főherceg, a magyar rendek és osztrák rendek között kötött konföderáció felújításakor, 1608. február 1-én a magyar aláírók között első helyen Naprághy neve áll, és az sem véletlen, hogy a magyar püspöki karból még egy társa akadt, Lépes Bálint tinnini püspök.19 Ez azt jelzi, hogy a magyar főpapságnak van egy csoportja, amely az új helyzetben a magyar rendi vezetőkkel, akik történetesen protestánsok, keresi a kapcsolatot, és képes a magyar rendi célokkal azonosulni. Ez Naprághy esetében, mint ahogy majd látni fogjuk, nem jelenti egyházi feladatainak és kötelezettségeinek az elhanyagolását, püspöki kötelmeit végig egész életében igen komolyan veszi. Ez a magatartás nem igazán fér be a hagyományos Habsburgok kontra magyar rendek, katolikusok kontra protestánsok sémába. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy Naprághy pályája jelentős részét a kelet-magyarországi - erdélyi térségben tudta le, ahol volt alkalma a magyar rendiség megismerésére, a protestáns rendi vezetéssel való kapcsolatteremtésre. Naprághy különutassága egyelőre kifizetődőnek tűnt, hiszen a győri kinevezés után nem sokkal még egy fokot tudott előre lépni, valamikor 1608 folyamán kalocsai érseki kinevezést nyert, ezzel a magyar főpapi hierarchia második embere lett (1609. február 28. előtt).20 A magyar rendi vezetéssel való jó kapcsolat győri püspöksége idején is megmaradt, különösen Thurzó György nádorral volt jó viszonyban. Az irányában fennálló bizalmat jól jelzi, hogy 1614-ben a linzi gyűlésen a kalocsai érsek vezette a magyar küldöttséget, amely döntő szerepet játszott II. Mátyás és Melchior Kiesi törökellenes (és Erdély-ellenes) terveinek a meghiúsításában.21 Ez ugyanakkor hosszú távon a Habsburgok irányában fennálló bizalmának elvesztését is jelentette, így végképp esélytelenné vált Pázmány Péterrel szemben az esztergomi érseki székért folyó versenyfutásban.22 A frissen kinevezett győri püspök igyekezett minél jobb kondíciókat elérni új püspöksége kapcsán, ebben az időben ugyanis az volt a gyakorlat, hogy a győri 18 Szilágyi: Bocskay István és Illésházy István levelezése 251., 304.; Jenei: Az utolsó magyar humanista főpap 144. 19 ÖStA HHStA Allgemeine Urkundenreihe 1608. II. 1. 20 Kalocsai kinevezésének pontos dátuma nem ismert. Az érsekség Szuhai István halálával ürült meg (1607. október 31.). Naprághy 1608. augusztus 29-én még mint győri püspök írja alá a magyar főpapok Mátyás főherceghez mint „designatus” királyhoz intézett levelét (ÖStA HHStA UA Mise. Fasc. 433. Konv. F. föl. 65-66). 1609. febr. 28. előtt már kalocsai érsek (uo. HA Langakten Kt. 7. föl. 121- 123.). Pápai megerősítést 1610. jan. 27-én nyert kalocsai érsekségre, febr. 10-én pedig palliumot nyert, vö. HC IV. 156.1. j. 21 Angyal: Magyarország története 138-141.; Ila: Az 1614-iki linzi egyetemes gyűlés 248-253. A küldöttségnek még két egyházi tagja volt, Lépes Bálint kancellár, nyitrai püspök és Domitrovith Péter zágrábi püspök. 22 Pázmány esztergomi érseki kinevezéséről újabban: Tusor: Pázmány, a jezsuita érsek. Naprághyról: uo. 228-231. 32
