Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Szemle
ARRABONA 2019. 57. SZEMLE Forrásaink a reformációról. Dokumentumok az MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárából Szerkesztette: Hegedűs Zoltán. Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest, 2018. A 2017-es esztendő a reformáció 500. évfordulójáról történt megemlékezésekről szólt a protestáns egyházaknál világszerte. Ugyanakkor a jubileumi év adta lehetőségeket nem pusztán az egyházak, hanem - örömteli módon - az állami intézmények is igyekezték megragadni. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának irányítása mellett a megyei levéltárak is bekapcsolódtak a téma kutatásába, s több éves feltáró munka eredményeként átfogó országos projekt keretében igyekezték mind sokrétűbben bemutatni az érdeklődők számára a protestáns egyházak magyarországi múltját. A feldolgozott források egy jelentős részét digitalizálták, azokból adatbázis épült, kiállításokat, iskolai versenyeket szerveztek, s a feltárt dokumentumokból 21 kötetes sorozatban adtak válogatást, melyhez minden megyei intézmény hozzájárult egy-egy kötettel. A sorozat egységes szerkesztési elvek mentén született. Az egyes intézmények elsősorban saját anyagukból válogatták össze a kötetekben bemutatott forrásokat, ettől csak abban az esetben tértek el, ha saját állományuk nem tudta volna a maga teljességében szemléltetni a protestáns egyházak helyi viszonyait az egyes korszakokban. így az elkészült kötetek amellett, hogy átfogó képet igyekeznek adni a protestáns egyházak helyi történetéről, egyben az adott intézmény vonatkozó iratanyagának reprezentatív áttekintését is nyújtják. A források közlésénél törekedtek arra, hogy lehetőleg minél többeket megszólítsanak az elkészült sorozat darabjai, így elsősorban könnyen érthető és értelmezhető dokumentumok kerültek a kötetekbe. Az egyes korszakok sajátosságainak megfelelően a közölt iratok eredeti nyelven szerepelnek, ám amennyiben a dokumentum nyelve nem magyar, a megértést kivonatos magyar nyelvű összefoglalóval igyekeztek segíteni. A források közlése során formai hűségre nem törekedtek a szerkesztők, ám mivel a dokumentumok jelentős része digitalizált formában is tanulmányozható, ezért erre gyakorlatilag nem is volt szükség. Mint az Hegedűs Zoltán szerkesztő bevezetőjéből is kiderül, a győri megyei levéltár munkatársai által összeállított kötet a történelmi Győr és Moson vármegyék területére vonatkozó forrásokat összegzi. Ez egyfelől azt jelenti, hogy a történelmi Sopron vármegye anyaga nem szerepel benne, mivel az külön kötetet kapott, másfelől a teljességre törekvés jegyében olyan települések anyagából is válogattak, melyek a 20. század során elcsatolásra kerültek, s a mai Szlovákia területén találhatóak. A munkát jelentős mértékben megnehezítette, hogy a korai időszakra, elsősorban a 16. századra, ám Moson vármegye esetében még a 17. századra vonatkozóan is, az iratok jelentős része a török kor dúlásainak következtében 235
