Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Világi Dávid: A győri evangélikusság helyzete a Tanácsköztársaság időszakában
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK nizmus alatt tanúsított vallásos magatartásával megcáfolást nyert”.56 Büntetésként 250 korona bírságra, valamint a per során felmerült 96 korona költség megfizetésére kötelezték, ezzel egyidejűleg pedig állásába visszahelyezték. Demetrovits Mária tevékenységét nem csupán az egyház, hanem az állam is vizsgálat alá vonta. 1920. október 12-én a győri királyi törvényszék is bűnösnek találta orgazdaság vétségében. A per során megállapítást nyert, hogy Demetrovits Mária lakását a feldühödött győri tömeg július 30-án kifosztotta. Az így keletkezett károk megtérítéséről a Győr városi és megyei munkás-katonatanács és földmívestanács intézőbizottsága augusztus 3-án döntött. Ennek nyomán Demetrovits Mária is felvette a számára megítélt 20 korona 75 fillér összegű kártérítést. Demetrovits Mária és vádlott társai ennek kapcsán arra hivatkoztak, hogy jóhiszeműen vették fel a kártérítési pénzeket, mivel a Peidl-kormány rendelete értelmében a közigazgatás zavartalansága érdekében az intézőbizottságok működése nem szűnt meg. Az ügyészség viszont úgy látta, hogy bár kényszerű módon működésük valóban fennmaradt az átállás idejére, ám lehetőségeik nem terjedtek ki ilyen jellegű pénzügyi kifizetésekre külön felhatalmazás hiányában. Nézetük szerint az érintettek is tudhatták, hogy az így felvett pénz felett az azt kifizető bizottság már csupán sikkasztás útján rendelkezhetett. Az eset kapcsán enyhítő körülménynek tekintették, hogy Demetrovits Mária visszafizette a felvett pénz teljes összegét, ugyanakkor szigorító tényezőként vették számításba a tényt, hogy egy diplomás hölgyről volt szó, aki ennek folytán jobban tisztában kellett volna legyen cselekedetei esetleges következményeivel. Végül főbüntetésként egyheti fogházra ítélték, valamint a perköltségek megtérítésére kötelezték.57 Összességében megállapítható, hogy a Tanácsköztársaság időszaka, bár átmenetileg komoly változásokat hozott az egyházközség életébe, s számos nehézség elé állította a gyülekezet vezetőségét, ennek ellenére hosszú távon - az időszak rövid volta, valamint az ekkor hozott rendeletek érvényességének azonnali visszavonása miatt - gyakorlatilag semmilyen hatást sem gyakorolt a győri evangélikus gyülekezet működésére. Ugyanakkor az egyéni, emberi sorsokat tekintve komoly törésekhez vezethetett a korszak, s az utólagos felelősségre vonás során sokszor érezhetően nem az igazság feltárása jelentette a fő célt, hanem az, hogy kicsinyes módon valakin, vagy valakiken mindenáron példát statuálhassanak. 56 RMEGYL1.1. d. 1. 57/1920. ein. számú iktatott irat. 57 Hozzátehetjük, a bíróság is érzékelte, hogy nem lenne méltányos szigorú ítéletet hoznia, így a törvényben előírt minimum 6 hónap szabadságvesztés helyett minden érintettet egyheti fogházbüntetésre ítéltek. RMEGYL 1.1. d. 1.10/1921. ein. számú iktatott irat. 230
