Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Világi Dávid: A győri evangélikusság helyzete a Tanácsköztársaság időszakában
tetház esetében a problémák már jóval korábban, s más okokra visszavezethetően jelentkeztek. A háború után erősen éreztette hatását az élelem és tüzelőanyag hiánya. Vagy egyáltalán nem lehetett ezeket kellő mennyiségben beszerezni, vagy csak nagyon emelt áron. Éppen ezért a gyülekezet fenntartásában működő szeretetháznál is egyre inkább költségvetési és beszerzési problémák jelentkeztek. Erre tekintettel az 1919. február 3-án tartott szeretetházi bizottsági ülés úgy döntött, hogy az épületben működő internátus a második félévben bezárja kapuit.18 Ennek nyomán - mivel az épületben csupán 10 árva és 2 idős gondozott maradt - a személyzet jelentős részétől megváltak, s csak egy diakonissza nővért és egy cselédet tartottak meg a maradék teendők ellátása érdekében.19 Dr. Barcza Dezső gyülekezeti ügyész indítványára az ily módon megürült helyiségeket a gyülekezet felajánlotta a lakáshivatal részére.20 Az intézmény ellátásának biztosítása érdekében a gyülekezet vezetősége mindent igyekezett megtenni. Ebben szinte paradox módon maga az állam is segítségükre sietett, mivel az 1381/1919. M. E. sz. rendelet alapján a gyülekezet jogosulttá vált arra, hogy Rábacsécsény határában lévő birtoka után magasabb bérleti díjat állapítson meg. Ennek követelése során törekedtek arra, hogy az így realizálható esetleges többletet a bérlő, Vajda Pál természetben rója le a szeretetház részére juttatott termények formájában.21 Erőfeszítéseik végül azonban elégtelennek bizonyultak, így közgyűlési határozat nyomán a tavasz folyamán meg kívánták szüntetni a szeretetház maradék, korlátozott funkcióit is, ám mikor erről a politikai biztos tudomást szerzett, akkor elrendelte az intézmény további fenntartását, kilátásba helyezve, hogy amennyiben a körülmények megkívánják, ő fogja biztosítani a szükséges anyagi eszközöket.22 Az államosítások következtében május végén a szeretetház teljes épülete, s a benne lévő összes bútor is lefoglalásra került, ráadásul erről átvételi leltár sem készült.23 Az ezt követő hetekben a szeretetházból számos bútort és edényt vittek el, melyeket különböző népjóléti intézmények kaptak meg városszerte. Az ősz folyamán a gyülekezet megtette a szükséges lépéseket visszaszerzésükre, s ez irányú erőfeszítéseik jobbára sikerrel jártak.24 A Tanácsköztársaság bukását követően a szeretetház egyes helyiségeit a kerületi hadbíróság részére utalta ki a lakáshivatal. Egy vegyes bizottság a bérleti díj összegét havi 1100 koronában állapította meg. Az állam jelentős mértékben hozzájárult volna egy leányinternátus működtetéséhez, a terv megvalósítását VILÁGI DÁVID A GYŐRI EVANGÉLIKUSSÁG HELYZETE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDŐSZAKÁBAN 18 RMEGYL1.1. b. 2. A Szeretetházi Bizottság 1919. február 3-án tartott ülésének 1. pontja. 19 RMEGYL 1.1. b. 2. A Szeretetházi Bizottság 1919. február 3-án tartott ülésének 3. pontja. 20 RMEGYL 1.1. b. 2. A Szeretetházi Bizottság 1919. február 3-án tartott ülésének 6. pontja. 21 RMEGYL 1.1. b. 2. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 1919. március 28-án tartott ülésének 197. pontja. 22 RMEGYL 1.1. b. 2. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 1919. április 22-én tartott ülésének 211. pontja. 23 RMEGYL 1.1. b. 2. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 1919. június 4-én tartott ülésének 236. pontja. 24 RMEGYL 1.1. b. 2. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 1919. augusztus 27-én tartott ülésének 258. pontja. 223
