Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Világi Dávid: A győri evangélikusság helyzete a Tanácsköztársaság időszakában
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK A radikalizálódó politikai légkörben létrejött Tanácsköztársaság intézkedései pontosan a fenti figyelmeztetések jogosságát igazolták. A változások hatására a korábban optimistán megnyilvánuló Fischer Gyula álláspontja is jelentős mértékben módosult. A közgyűlés előtt 1919. április 6-án elhangzott beszédében már úgy látta, hogy „egyházunk fennállása óta sok viszontagságon ment keresztül, de ily nehéz helyzetbe még nem került.” Nézete szerint a túlélés érdekében a gyülekezetnek a lehetőségekhez mérten mindenben alkalmazkodnia kellett a megváltozott helyzethez.4 Ugyanezt hangsúlyozta Kapi Béla püspök is március 30-án kiadott körlevelében, melyben teljes körű együttműködésre bíztatta egyházkerülete lelkészi karát és az egyházközségek világi vezetőit. „Az azonban bizonyos, hogy evangélikus egyházunk a kialakuló új világba és annak kiformálódó új társadalmi és gazdasági rendjébe becsületes elhatározással beilleszkedik. Alkalmazkodik a törvényekhez és megváltozott viszonyokhoz s elismeri a kialakuló gazdasági és társadalmi rendet. (...) Kísérjék figyelemmel a forradalmi kormányzótanács rendeletéit s azoknak feltétlenül engedelmeskedjenek még olyan esetben is, midőn az az egyház érdekeibe ütközik.”5 A Forradalmi Kormányzótanács ugyan már márciusban elhatározta az állam és egyház szétválasztását, azonban ennek részletei ekkor még nem körvonalazódtak. Kapi Béla fent említett március végén kiadott körlevelében ugyanakkor már a legrosszabb forgatókönyvre való felkészülést javasolta a gyülekezeteknek: „El kell azonban készülve lennünk arra, hogy az egyház és állam szétválasztása teljes lesz, vagyis az egyházak semmiféle segélyt sem kapnak az államtól. Ha ez bekövetkezik, úgy egyházunk teljesen önmagára lesz utalva.”6 Bár az országos egyházi vezetés mindent megtett annak érdekében, hogy minél hamarabb biztos információkhoz jussanak a várható intézkedésekről, azonban csak április 9-én kaptak lehetőséget arra, hogy tárgyalhassanak a legfelsőbb szintű politikai döntéshozókkal. A Garbai Sándor forradalmi kormányzótanácsi elnökkel és Fáber Oszkár vallásügyi népbiztos-helyettessel folytatott megbeszélés nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy az állam és egyház teljes szétválasztására fog sor kerülni. Az egyház minden vagyona és alapítványa, műkincse, földbirtoka köztulajdonba fog kerülni, magát a templomépületet leszámítva. Egyházi intézmények és személyek pedig a jövőben államsegélyben nem fognak részesülni.7 Ugyanakkor az országosan megszülető elvi elhatározások helybeli, gyakorlati megvalósulására sok esetben csupán jelentős késésekkel került sor. 4 RMEGYL1.1. b. 1. A Győri Evangélikus Egyházközség 1919. április 6-án tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve. 5 RMEGYL 1.1. d. 1. Kapi Béla dunántúli püspök 782/1. 1919. sz. körlevele. 1919. március 30. 6 RMEGYL 1.1. d. 1. Kapi Béla dunántúli püspök 782/1.1919. sz. körlevele. 1919. március 30. 7 RMEGYL 1.1. d. 1.140/1919. számú iktatott irat. 220
