Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)

Tanulmányok - Tóth Vilmos: A győri kármelita templom mint temetkezőhely

TÓTH VILMOS

A GYŐRI KARMELITA TEMPLOM MINT TEMETKEZŐHELY

5. kép

Báró Apor Vilmos püspök gyászjelentése

A döntés jogos volt, hiszen életútja és munkássága valóban inkább a fővároshoz kötötte őt. A győri kriptában nemcsak Marcell atya első síremléke maradt eredeti helyén, hanem a tiszteletére elhelyezett hálatáblák is. Erzsébet anya egykori nyughelyére viszont ma már semmi sem emlékeztet.

A 20. században itt eltemetett kármeliták közül kiemelendő még Semmer Imre (Ignác),13 aki az osztrák tartományból 1903-ban önállósított magyar rendtartomány első vezetője volt.14 Itt nyugszik Szabó Pál (Gábor) is, a szerzetesrend feloszlatása idején titokban működő tartományfőnök, aki 1950-től hivatalosan a győri templom segédlelkészeként és gyóntatójaként tevékenykedett. A szerzetesi kriptarészen több orsolyita nővért is eltemettek, köztük Eőry Kamilla középiskolai és Schleer Kunigunda tanítóképző intézeti igazgatót.

A győri kármelita kriptával kapcsolatban kétségtelenül az a legismertebb tény, hogy itt volt a mártírhalált halt megyéspüspök, báró Apor Vilmos első sírhelye.15 A Székesegyház állapota, a háború okozta károk miatt az ottani végtisztesség nem jö13 A kármelita források szerint Semmer Imre eredeti keresztneve Ignác volt, nem pedig Lőrinc. Vö. GyÉL 2. 298.

14 Vö. MKL 11.1005.

15 Apor Vilmos temetése és újratemetése az összes róla szóló irodalomban szóba kerül. Kiemelendőek a szemtanú, Cseh Sándor püspöki titkár visszaemlékezései: Hulesch: Győri nagypéntek 62-64.; Cseh: Apor püspök 62-70. Több forrásértékű beszámolót közöl: Nagy: Győr vértanú püspöke 294-323. (Bóna László, Élő István, Szabó Ferenc és egy ismeretlen szemtanú visszaemlékezései).

183