Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Oláh P. Róbert: A győri székeskáptalan személyi összetétele 1658 és 1725 között
OLÁH P. RÓBERT A GYŐR] SZÉKESKÁPTALAN SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELE 1658 ÉS 1725 KÖZÖTT személyi összetételét. Ennek ismeretében, és annak, hogy mindhárman hosszú éveket töltöttek el még esztergomi érsekként is, vizsgálati kérdésünk joggal tehető fel. Az eredmény egészen meglepőnek mondható. Sem Széchényi, sem Kollonich Lipót egyetlen győri kanonokot sem juttatott esztergomi stallumhoz. 1701-ig semmilyen átjárás nem figyelhető meg a két testület között. Fentebb elemzésre került, hogy a győri káptalannak bejáratott útvonalai voltak Zágrábtól Veszprémen át Nyitráig, azonban az esztergomi főszékeskáptalan kívül esett ezen a kapcsolatrendszeren. Mennyiségi alapon trendfordítónak koránt sem nevezhető 1701-es dátum után Keresztély érseksége alatt három személy szerzett esztergomi kanonoki stallumot. Nem meglepő módon az első győri kanonok, aki a vizsgált közel hét évtized során először, 1701-ben a főszékeskáptalan tagja lett, Kollonich Zsigmond volt.67 Az ő példája további tíz évig példa nélküli maradt, addig, míg Zichy Pál nem tudta megismételni az esztergomi stallumszerzést 1711-ben.68 A felsorolást Matalics Gergely személye zárja, aki 1713-ban a vizsgált időkeretben utolsóként esztergomi stallumhoz tudott jutni.69 Láthatjuk tehát, hogy a győri kanonokok töredéke tudott ebbe az irányba elmozdulni. Matalics személye a három közül a legmeglepőbb. Átemelése feltehetőleg Keresztély Ágost püspök sikertelen győri várplébánia állítása után vált indokolttá, melynek élére Matalicsot szánta. A korábban nem létező plébánia alapításának ügye nagy vihart kavart a káptalan és a püspök viszonyában, így feltehetőleg a konfliktus megoldásának módját láthatjuk az új stallum kiosztásában. Székeskáptalanból a püspöki trónusra Sokat mondó adat, hogy a káptalan tagjai közül hányán emelkedtek püspöki méltóságig. A győri székeskáptalan országos presztízsére következtethetünk e számokból. Akként, hogy mennyire képes a testület felülről is nyitott lenni. Milyen továbblépési lehetőségekre számíthattak a bekerült kanonokok. Mennyi eséllyel pályázhattak az egyházi hierarchia magasabb pozícióira? Az életrajzok ismeretében azt mondhatjuk, hogy jelentős részük, huszonkettő fő jutott el a püspöki méltóságig. A püspökké szenteltek, illetve kinevezettek aránya a hatvanhét káptalani tagra vetítve 32,8%.70 Érdemes megvizsgálni, kik azok, akik eljutottak a hierarchia ezen pontjára. Vizsgálatunkhoz megtartjuk az előző pontnál bemutatott és használt két csoportot, a plébániáról a káptalanba került és a püspöki kegy, vagy családi érdekérvényesítő képességet felhasználva egyből a káptalanba bejutók csoportját. Ez esetben azt látjuk, hogy az utóbbi csoport magasan vezet a püspöki méltóságot 67 Kollányi: Esztergomi kanonokok 319-322. 68 Kollányi: Esztergomi kanonokok 331. 69 Kollányi: Esztergomi kanonokok 332-333. 70 ide számítottuk Walter Lynchet, Gorup Ferencet és Nádasdy Lászlót, akik már stallumszerzésükkor is püspökök voltak. 169
