Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Oláh P. Róbert: A győri székeskáptalan személyi összetétele 1658 és 1725 között
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK 8. Egyből a káptalanba kerültek előmenetele *3 mesterkanonok : főesperes II oszlopos kanonok Továbblépés a székeskáptalanból A tanulmány ezen részében azt vizsgáljuk, hogy a stallumot nyert papok milyen további, a káptalanon túlmutató karriertípusokkal számolhattak. Valamint ezek a karriertípusok milyen gyakorisággal jellemezték a győri székeskáptalan tagjait. A harminckilenc, plébániáról induló és stallumhoz jutó személy közül tizenhármán még évekig megtartották plébániájukat installálásuk után is. Ennek feltehetően makacs gazdasági indokai voltak. A plébániák, főleg a gazdagabbak igen komoly jövedelmet tudtak biztosítani a javadalmat birtokló számára. Ha ehhez a kanonoki javadalmakat is hozzávesszük, már jelentős vagyont lehetett felhalmozni. Akik megtartották plébániai javadalmukat, legtöbb esetben az installálás utáni két-három évig tették ezt. Ennek két oka lehetett, egyik a paphiány, azaz nem volt kinek átadni a felszabadult plébániát, ezért továbbra is a kinevezett kanonok látta el a közösség pasztorációját.60 Másik ok mögött pedig a már ismertetett gazdasági érvek húzódhattak. A plébániájukat megtartók az átállás idejére, a következő évi káptalani nagygyűlésig, a káptalani jövedelmek szétosztásáig tartották meg plébániájukat, így biztosítva bevételeiket. Beszédes adat azonban, hogy volt olyan kanonok a vizsgált időszakból, aki kilépett a káptalanból és a plébániai javadalmat választotta. Holbich János 1656-os installációját követően 1659-ben önként lemondott, és szolgálati helyéül a fehéregyházi plébániát választotta.61 Feltételezzük, 60 Erre főleg Győr környékén több plébánia esetében volt szükség, illetve lehetőség. Lásd Bedy: A győri székeskáptalan 39-40. 61 Életére lásd Bedy: A győri székeskáptalan 433. 166
