Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Oláh P. Róbert: A győri székeskáptalan személyi összetétele 1658 és 1725 között
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK ki. Érdemes felvillantani, hogy kik azok a személyek, akik ilyen nagy ugrással kezdték meg pályájukat. A sokat említett Kollonich Zsigmond és Erdődy Adám személye fémjelzik ezt a csoportot. Megfigyelhető, hogy a testületbe történő bejutás után a káptalani karrier már sokkal kevésbé függött a származástól vagy más tényezőktől. A pályaívek vizsgálata azt mondatja velünk, hogy a stallumszerzés után nyitottá vált a pálya bármilyen karrier felé. Igaz, hogy sokan nem egyből, frissen, egyetem után kerülnek a káptalanba, ám bejutásuk után ugyanúgy eséllyel indulhattak minden pozícióra. A bejutás, ami a fent említett módon soktényezős esemény, ami az érdekérvényesítő képesség hiányában nem kedvez a főnemességen, arisztokrácián kívül esők körének. Azonban azt látjuk, hogy a bekerülés után az esélyek kiegyenlítődnek. Az egyből a főesperesi rangra jutott személyeknél és az ő hátterüknél mutatkozik meg legjobban a tendencia. A püspöki döntés után, mindegyik személy meg is ragadt kezdő pozíciójában. Walter Lynch személye egyedül még nem is lenne feltűnő, azonban Fiáth Zsigmond, Thurn Antal, Zichy Ferenc, Várkonyi Amadé Ignác, Lippay Miklós, Haidfeld Bernát is e körhöz tartozik. Ismeretségük révén, helyi viszonyokat és kapcsolatokat kihasználva jutottak a kanonokok sorába. Lynch személyétől eltekintve, aki mindkét jog doktora is volt,58 egyikük sem rendelkezett egyetemi évekkel, grádusokkal. Ily módon az aspiráns könnyű szerrel stallumhoz tudott jutni, amely jelenség közel sem új keletű. Azonban karrierjük nagy lendülettel történő indulása után egyikük sem jelent meg a káptalani elit sorában. Ezeket a felsőbb pozíciókat legtöbb esetben a nehezebben bejutó, egyetem és plébániai szolgálat után lévő személyek vették birtokba, vagy azok, akik másik káptalanból kerültek a győribe. Látunk tehát egy kettősséget egy fokozatosan építkező, lépcsőfokról lépcsőfokra jutó karriertípust, - amelyet legtöbbször középnemesi, városi polgári származású egyének jártak be - illetve egy főnemesi, vagy Győr környéki birtokosokból, esetleg külföldiekből álló csoport között. Utóbbi vagy egyből egy jelentős, oszlopos kanonoki stallummal nyitott, vagy főesperesi ranggal. Ez esetben azonban aligha történt előbbre lépés magasabb státusz felé. Csatlakozunk tehát Köblös József azon megjegyzéséhez, hogy a javadalomszerzésnél nem közömbös szempontként merül fel a származás, hanem igenis előnyt jelentett. Azonban ez nem kizárólagos válogatási szempont, ezek az előnyök a káptalanon belül előbb-utóbb kiegyenlítődtek.59 Az alábbi négy táblázatban összesítettük a fent leírtakat. A hatodik és hetedik számú táblázatban a két vizsgált bejutási csatorna elkülönítve szerepel, és a stallumszerzés pillanatát rögzíti. A nyolcadik és kilencedik táblázat súlyozva mutatja be az előmeneteli tendenciákat. Ugyanúgy megtartva a két vizsgálati csoportot, külön táblázat foglalkozik a plébániáról és a familiáris, illetve egyéb kapcsolati háló révén 58 Bedy: A győri székeskáptalan 430. 59 Köblös: Az egyházi középréteg 36. 164
