Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Oláh P. Róbert: A győri székeskáptalan személyi összetétele 1658 és 1725 között
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK Amadé bárók egyikéről sem tudjuk, hogy egyetemi grádusokat szereztek volna.54 Azonban a fentebb kifejtett módon, a helyi kapcsolatokra építő stallumszerzési politika megfelelő eredménnyel szolgált. Ilyen elbírálással nem nemesi származásúak esetében nem találkozunk. Egyetlen olyan személyt ismerünk a közel hetven év alatt, aki ismeretlen származásúként, egyetemi éveinek a lezárása után egyből a káptalan soraiban találta magát. Kálóczy Miklós esete példa nélküli, aki 1648-ban egyetemi évei után a káptalanba kerül. Azon személyeknél tehát, akiknek volt ugyan egyetemi végzettségük, de a főnemességhez tartoztak, az iskolai végzettség csak másodlagos (vagy sokadlagos) szempont volt. Ehhez a működési mechanizmushoz kapcsolódik például Kollonich Zsigmond esete is.55 Aki jóllehet, közel hét évet töltött a római Collegium Germanicum et Hungaricumban, de gyors káptalani karrierjét feltehetőleg nem az említett hét évnek, hanem nagybátyjának köszönhette.56 Másik, kevésbé szembetűnő, de a koncepciót alátámasztó eset Zichy Pál példája. Huszonegy évesen Rómába került, ahol négy évet töltött. Hazaérkezése után szinte azonnal a vizsgált papi testületbe került, azonban ezt nem magas szintű tanulmányainak köszönhette, feltételezésünk szerint sokkal inkább szólt ez a döntés az erős győri kötődéssel rendelkező családnak. Pályaképek összehasonlítása Ezen a ponton érdemes összehasonlítani az egyetemi végzettséggel rendelkező, de kényszerű plébániai kitérő után a káptalanba kerülő, illetve a családi és társadalmi rangjuk által egyből a káptalanba kerülő személyek karrierjét. Azon egyének, akik valamely plébániáról emelkedtek a kanonokok közé, az esetek közel felében, harminckilencből tizennyolcszor mesterkanonokként kezdődött a káptalanbéli karrier. Ez az esetek 46,1%-a. A nem plébániáról, hanem egyéb személyes, felsőbb egyházi kapcsolatok, familiaritás révén a káptalanba jutó huszonnyolc főből kilenc kezdte mesterkanonokként működését. Amely az ily módon bejutó személyek 32,1%-át jelenti. Érdemes itt megnézni, hogy a tizennyolc, illetve a kilenc főből hányán jutottak oszlopos kanonokságig. Ez a plébániáról érkezők esetében a tizennyolcból tíz személyt takar. Amely szintén magas arány, az esetek 55,5%-a. Míg a másik vizsgált alcsoport esetében, a kilenc mesterkanonokból hatan jutottak el az oszlopos kanonokságig, ami arányait tekintve 66,6%. Plébániáról mesterkanonokként kezdő, de oszlopos kanonokságig jutók között említhetjük többek között Jager Mártont, 54 Életükre lásd Bedy: A győri székeskáptalan 455., 458. 55 Széchényi Pál esete itt merőben hasonló. 56 Bedy: Pápóci prépostság 44. 162
