Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Oláh P. Róbert: A győri székeskáptalan személyi összetétele 1658 és 1725 között
OLÁH P. RÓBERT A GYŐRI SZÉKESKÁPTALAN SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELE 1658 ÉS 1725 KÖZÖTT Királyság három külön részéből érkezők arányát vizsgáljuk, majd vármegyei szintre lebontva elemezzük a székeskáptalani kanonokok származását. Királyság területe Összesen negyvenhat kanonok származási helyéről van adatunk, ez az összlétszámhoz viszonyítva 68,6%-os arány. Beszédes szám, hogy az ismert származásúak 71,7%-a, azaz harminchárom fő a Magyar Királyság területéről származik. Ha tovább szűkítjük a vizsgálatot, láthatjuk, hogy a harminchárom kanonok közül tizennyolc a győri egyházmegyéből való. Ez a Királyság területéről stallumhoz jutó személyek 54,5%-a, valamint a területi származásuk alapján ismert kanonokok 39,1%-a, ami az összlétszámot - ismeretleneket is - figyelembe véve 26,8%. Láthatjuk tehát, hogy a királyságbeliek döntő többségét győri egyházmegyeiek adták, valamint azt is, hogy a káptalan több mint negyede egészen bizonyosan az egyházmegye lakosai közül került ki. Arányaiban a túlnyomó győri egyházmegyés jelenlét mellett az esztergomi egyházmegye területéről érkezők képezték a második legnépesebb tábort. Hat fővel a Királyság területéről származó kanonokok ezzel a közösség 18,1%-át tették ki. Vizsgálatunk szempontjából a korai időszakban további egy markáns csoportot kell még kiemelnünk. Négy fővel a vizsgált alcsoport 12,1%-át teszik ki a zágrábi egyházmegyés kanonokok. Jellemzően még a vizsgálat alá vont három püspök előtti időszakban jutottak a zágrábiak stallumhoz, például babojellychi Berdóczy György Zágráb környéki horvát nemest még Draskovich György emelte a kanonokok közé.25 Ha tovább szűkítjük vármegyei szintig a kanonokok származásának vizsgálatát, további tendenciákat fedezhetünk fel. Elsősorban e szűkítés a győri egyházmegye területéről érkező tizennyolc főre vonatkoztatható. A tizennyolc személy közül tizennégy fő szülőhelyét vármegyei pontossággal adatolták. Meglepő módon az eloszlás rendkívül egyenletes képet mutat az egyházmegye területén belül. Annak fényében is meglepő az egyenletesség, hogy a korszakban leginkább népes Vas vármegye nem tudott kiugró eredményt mutatni. Győr és Sopron vármegye a korszakban öt-öt személlyel gazdagította a káptalant, míg Vas vármegye négy fővel. További négy személy vármegyére lebontott származása nem meghatározható, de azok megismerése feltehetőleg az arányokat nagymértékben már nem befolyásolná. Erdélyi Fejedelemség A Fejedelemség területéről ismereteink alapján három személy került a győri székeskáptalanba. Ez a káptalan egészéhez képest 4,4%-os arány nem nevezhető je25 Bedy: A győri székeskáptalan 417.; Koltai: Batthyány Ádám 423. 151
