Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Tóth Vilmos: A győri kármelita templom mint temetkezőhely
TÓTH VILMOS A GYŐRI KARMELITA TEMPLOM MINT TEMETKEZŐHELY Tóth Vilmos A GYŐRI KARMELITA TEMPLOM MINT TEMETKEZŐHELY Győrött a 19-20. században a kármelitáké1 volt az egyetlen belvárosi templom, ahol a polgárság számára is lehetőség nyűt sírhelyek váltására. Az 1725-ben felszentelt templomba már a 18. században temetkeztek a szerzetesek mellett polgári személyek is, ám az ő kilétükről keveset tudunk. Az 1800-tól ide temetettek összetétele viszont már jól dokumentált, ugyanakkor az erre vonatkozó források alig ismertek, és a bennük található értékes adatokat a várostörténet-írás még kevéssé hasznosította. A 18-19. századi temetések A Sarutlan Kármelita Rend (OCD, Ordo Fratrum Carmelitarum Discalceatorum) Szelepcsényi György esztergomi érsek végrendelkezése és adománya nyomán Győrött alapíthatta meg első magyarországi rendházát 1697-ben. A győri Kármelhegyi Boldogasszony templom, titulusa szerint Szeplőtelen Fogantatás és Szent István király temploma 1721-től 1725-ig épült, Wittwer Athanáz (Márton) kármelita szerzetes tervei alapján. A szerzetesek első sírboltját, ami a lorettói kápolna alatt volt, báró Pechman Herman Antal győri kanonok szentelte fel. Elsőként Libor atyát, vagyis Weiss Libor (Sebestyén) házfőnököt temették ide 1725-ben. Sírja ma már nem található meg. Később a szerzetesek számára a sekrestye alatti kriptarészt különítették el, az altemplom többi részét pedig világi személyeknek tartották fenn.2 Itt nem csak egyes donátorok temetkezhettek, mint például a jezsuita templomban, hanem a polgárok szélesebb köre válthatott sírhelyet. A 18. században ide temetett kármeliták közül kiemelhető még Kanka Vince (István) perjel neve. A legismertebb korabeli rendtagok, Wittwer Athanáz, valamint Richter Domonkos (Ferenc), a templom oltárainak és egyéb faragványainak mestere viszont nem itt lettek eltemetve, mivel nem Győrött haltak meg. A kriptában kapott sírhelyet ebben az időszakban többek között Liebl Alajos pálos szerzetes, báró Gaun Antal József győri kanonok, fárói címzetes püspök, valamint báró Lie-1 Az alábbiakban a „kármelita” szót következetesen ékezettel írjuk, ahogyan a magyar nyelvű forrásokban szerepel, és ahogyan a szerzetesrend ma is használja. 2 R Antal: A győri kármelita 104-105. Mivel e megkerülhetetlen fontosságú köteten nem szerepel a szerző teljes neve, érdemes kitérni rá. Bedy Vince egyértelműen azonosítja őt: Halmai Antal kármelita szerzetesről van szó. Vö. Bedy: Győr katolikus 59. Ennek ellenére egyes későbbi feldolgozások az .Antalt” vezetéknévnek tekintik. Még meghökkentőbb, hogy Antal atya könyvének reprint kiadása - ami a védőborító szerint 2012-ben, az impresszum szerint 2014-ben jelent meg - „Betz Frigyest” nevezi meg szerzőként! A félreértés forrása egyértelműen megállapítható. Friedrich Betz egy teológiai műve Antal atya fordításában, talán átdolgozásában jelent meg 1900-ban, és a kor szokásainak megfelelően a köteten a külföldi szerző nevét magyaros formában tüntették fel, a fordító nevével együtt: „Betz Frigyes után P. Antal”. Vö. Betz: Az életszentség. Halmai Antal nevét egyébként sem Szinnyei József, sem Gulyás Pál biobibliográfia-sorozata nem említi, „P. Antal” formában sem. 177
