Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Fedeles Tamás: "Ad Omnes Sacros Ordines Promoveri". Győri egyházmegyések római szentelési ügyei a késő középkorban
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK sens occupatus).105 E folyamodvány egyértelműen a zágrábi egyházmegyét ért támadásokat dokumentálja, amelyek a Cilleiek és a Tallóciak Szlavónia birtoklásáért folytatott ádáz küzdelmeinek következményei voltak,106 ugyanis mindkét família saját jelöltjét kívánta a püspöki székbejuttatni. A Cilleiek kegyeltje, Zólyomi Benedek (püspöksége 1440-1454) volt, akit az Erzsébet özvegy királynétól (41442) a zágrábi püspökség betöltésére vonatkozó főkegyúri jog (ius supremi patronatus) alapján prezentáltak, s törvényes káptalani választást követően a pápa is megerősített.107 Zólyomival szemben a Tallóciak Csupor Demetert kívánták az egyházmegye élére állítani. E vetélkedés során Zágrábot is többször ostrom alá vették az ellenséges csapatok, így például 1441 tavaszán a Cilleiek intéztek támadást a város ellen, így kívánva saját támogatottjukat a püspöki palotába juttatni. E vállalkozás azonban sikertelennek bizonyult, s Zólyomi végül - természetesen fegyveres támogatással - majd csak 1445 márciusában vehette birtokba püspöki rezidenciáját.108 E zavaros időszakban János ferences szerzetes, luddi címzetes püspök látta el a suffraganeusi teendőket, aki 1441 szeptemberétől mutatható ki zágrábi segédpüspökként.109 A kérvény ezek alapján tehát nagy valószínűséggel az 1441 tavaszi-nyári eseményekre, s az egyházmegye sanyarú állapotára utal. Az 1440-es évek eseményei a győri egyházmegye számára is komoly megpróbáltatásokat jelentettek, elegendő pusztán a püspökség központjának 1440. júniusi ostromára utalni, amely során Ulászló-párti csapatok Rozgonyi Simon veszprémi püspök és Guti Ország Mihály vezetésével hódoltatták a várost.1101441 tavaszán a püspökség több erősségét, köztük Szombathelyt Ulászló seregei visszafoglalták.111 Nehezítette a helyzetet az a körülmény is, hogy a püspöki szék 1440 augusztusa és 1445 áprilisa között betöltetlen volt.1121441-ben Sopront és a környező területeket zálogosította el Erzsébet királyné Habsburg III. Frigyesnek, majd halálát követően Győr került a német király kezére (1442). Frigyes 1445-ben több nyugat-magyarországi erősséget és a hozzájuk tartozó uradalmakat foglalt el, így a győri püspökséghez tartozó Rohoncot, Szalónakot, Borostyánkőt, Lékát, Kapuvárt és Kőszeget. Más területek - így Szarvkő, Kismarton, Fraknó, Kabold - pedig békés úton kerültek a leendő császár kezére. Az 1447-es regedei fegyverszünet nyomán Győr, az 1463-as bécsújhelyi béke következtében pedig Sopron került vissza a magyar koronához, az említett továbbijószágok továbbra is a Habsburgok zálogbirtokai maradtak.113 Hadi események színtere volt a veszprémi püspökség, kiváltképp Zala megye területe is egészen 1444 elejéig. Ugyancsak komoly hadmozdulatok zajlottak az esz-105 APA Reg. Suppl. vol. 2bis, föl. 199v. 106 A részletekre 1. Pálosfalvi: Cilleiek és Tallóciak. 107Fraknói: Oklevéltár 18-19.11. sz.; Fraknói: A magyar királyi kegyúri 133-139.; Mályusz: A magyar rendi társadalom 58. 108 Pálosfalvi: Cilleiek és Tallóciak 60, 73-74. 109 1 451 januárjáig mutatható ki a hivatalban. C. Tóth: Főpapi archontológia 125. 110Pálosfalvi: A Rozgonyiak 908. 111 Kiss-Tóth-Zágorhidi: Savaria - Szombathely 136. 112 C. Tóth: Főpapi archontológia 69. 113 Bariska: A Szent Koronáért 29-50. A kettős uralom területen élő kétlaki nemességre 1.: Péterfi: Egy székely két élete 87-97. 98
