Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)

Tanulmányok - Brauer-Benke József: A doromb hangszertípus történeti áttekintése

BRAUER-BENKE JÓZSEF A DOROMB HANGSZERTÍPUS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE 2. kép Tajvani őslakos tsou zenész nők idioglott dorombbal és szájíjjal (Ismereüen fotós, postai képeslap, 1918-1933.) fon szájíjakhoz hasonlóan a hang a hangszertestben képződik, és bár a szájüregben képzett artikuláció megváltoztatja a hangot, de a szájüreg elsődlegesen erősítőként működik. Ezt jól szemlélteti Tajvan ausztronéz nyelvű őslakói, a tsou népcsoport kö­rében alkalmazott doromb, amit egy archaikus szájíj típussal együtt használnak. (2. kép) Mivel a megpendített húr önmagában is hangot képez, és a rezonátortest csak felerősíti azt, a megpendített doromb is hangot képez a rezgés által, ezért a hangforrás valójában a hangszer teste. A viszonylag egyszerű felépítésű hangszerek - mint az ajaksípok közül a cső­sípok, ill. az ujjnyílás nélküli felhangfurulya félék - egymástól távoli területeken élő népcsoportoknál egyaránt felbukkanhattak, attól függetlenül, hogy történeti érintkezés lett volna közöttük. Az egymástól távol fekvő területeken észlelt ana­lógiák létrejöttének első szisztematikus magyarázata először a német etnológiai kutatásokban bukkan fel. Az Elementargedanke10 és a Völkergedanke11 fogalmak arra világítanak rá, hogy a jelenségazonosságok a történeti fejlődéstől függetle­nül, a homo sapiens pszichikai tulajdonságaiból adódnak.12 A későbbiekben Bas-10MNL 1. 669.: „Olyan alapvető képzetet, gondolati formát jelöl, amely az emberiség pszichikai egységének következtében a legkülönbözőbb társadalmaknál többé-kevésbé azonos kulturális voná­sok létrejöttéhez vezet.” 11 Uo: „Az elemi gondolat A. Bastian és követői szerint tiszta formában sehol se tűnik fel, hanem meg­jelenési módjait az éghajlati, földrajzi és egyéb külső körülmények befolyásolják. Ezek ered­ményeként, az egyes földrajzi provinciákban az elemi gondolat »népgondolat« formájában tűnik fel.” 12 Bastian: Allgemeine Grundzüge 11. 65

Next

/
Thumbnails
Contents