Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Szemle
ARRABONA 2015-2018. 53-56. SZEMLE véltár Országos Levéltárában, az Esztergomi Érseki Könyvtárban és az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtárában is. A kutatásoknak köszönhetően egy 9708 főt számláló adatbázis született, melyben a jogakadémia és a szeminárium hallgatói összevonva abc és a beiratkozás éve szerint kronológiai sorrendben követik egymást. Ezt nem tartom szerencsésnek, hiszen aki csak az egyik vagy a másik intézményt vagy annak hallgatóit kutatja, annak nem lesz egyszerű dolga. Ahol volt rá adat a forrásokban, ott Juhász is feltüntette a diákok nevén és beiratkozásuk évén túl életkorukat, születési időpontjukat, származási helyüket, vallásukat, nemzetiségüket, apjuk vagy gyámjuk nevét, annak foglalkozását, fakultásokat, melyekre beiratkoztak, esetlegesen más intézményben végzett tanulmányaiknak idejét, helyét stb. Az így felsorolt információknál természetesen nélkülözhetetlen rövidítések használata, azonban ez már olyan mértékű, hogy a rövidítésjegyzék - mely helyenként pontatlan - állandó böngészése nélkül sok esetben nehéz követni az egyes tanulókhoz kötődő információkat.4 További segítséget nyújt A források közlésének módja és Az adattár szerkezeti felépítése rész is, melyet nyugodtan össze lehetett volna vonni. A könyv végén helyet kapott helynév- és személynévmutató pedig a kereshetőséget könnyíti meg. A munka erényének tekinthető, hogy Juhász az általa gyűjtött - adatbázisban feltüntetett - adatokat nemcsak egyszerűen közölte, hanem elemezte is, és ehhez 21 táblázatot készített. Megvizsgálta pl., hogy honnan származtak a diákok, mely társadalmi réteghez tartoztak, milyen felekezetűek voltak, milyen foglalkozást űzött apjuk vagy gyámjuk stb. Ez a szociológiai elemzés, főként a papnövendékek esetében egyedülállónak számít, hiszen velük még nem foglalkoztak ennyire behatóan a győri kutatók. Olyan megállapításoknál viszont, ahol Juhász kevés számú hallgatót hozott példának, talán célszerű lett volna őket a lábjegyzetben név szerint is felsorolni. A munka pozitívumai mellett elengedhetetlen, hogy néhány további hiányosságra is felhívjam a figyelmet. Az első és legszembetűnőbb a nagy mennyiségű helyesírási, nyelvhelyességi, stilisztikai és tipográfiai hiba, melyek jelentős mértékben zavarják a tanulmány olvasását, sőt néha értelmezését is. Illő lett volna pl. Bedy Vince nevét pontosan írni, ha már a szeminárium történetére vonatkozóan főként az ő munkáját használta fel a könyv szerzője. Továbbá a kötetben problémás a fogalomhasználat és sok esetben a forrásértelmezés is; mely a 14. táblázat esetében a legszembetűnőbb, ahol felekezeti hovatartozás alatt társadalmi státusok jelennek meg. Ezenkívül a latin fogalmaknál nyugodtan szerepelhetett volna végig, következetesen magyar megfelelőjük. Sajnos a művek idézése sem egységes, mely bibliográfia készítésével elkerülhető lett volna. Mindezek a hibák - úgy gondolom - egy alapos olvasószerkesztő munkájával orvosolhatóak lettek volna. A hallgatói adatbázisok ilyen szempontú összegyűjtése kiváló ötlet, hiszen ezzel számos kutató munkáját könnyítik meg: a helytörténészekét, a társadalom- és családtörténet, illetve a művelődés- és iskolatörténet iránt érdeklődőkét. Azonban ez a rendszer akkor működne igazán jól, ha az így kapott adatokat nem könyv, hanem CD/DVD vagy online adatbázis formájában adnák közre a sokkal könnyebb ke4 A Felsőoktatástörténeti kiadványok esetében ez más kötetnél is előfordul, pl. Durovics Alex - Kónya Péter: Az eperjesi Kollégium felsőfokú hallgatói 1667-1850. Budapest, 2015. 340
