Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Szalai Zsolt: Életút és életmód - Mithay Antal fényképei
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK „A Nőegyesületek Magyar Munkát Védő Szövetsége vasárnap délután propaganda-díszközgyűlést tartott a városháza közgyűlési termében Anna királyi hercegasszonynak, a szövetség fővédőasszonyának elnökletével. Győr város közönsége ebből az alkalomból meleg ünneplésben részesítette a főherceg asszonyt, aki a cserkészek és (a) közö(n)ség sorfala közt a helyi notabilitások kíséretében vonult be a városházára.”46 1931-ben szintén a városháza volt a helyszíne a cserkészjubileumnak, ahol megünnepelték a mozgalom tízéves működését, a székesegyházban pedig istentiszteletet tartottak a csapat részvételével. 1932-ben nemzetközi cserkésztalálkozó volt Balatonlellén, ahol a reáliskolai csapat az olasz balillákkal47 és angol cserkészekkel közösen táborozott. A balilla inkább a leventemozgalomhoz hasonló szervezet volt, amelynek erőteljes militarista jellegét jól mutatja, hogy Mussolinire esküdtek fel. „A létrejött «balilla« és »levente« mozgalmak jelentős hasonlóságokat mutattak a fasiszta Olaszország ifjúsági szervezetéhez, az Opera Nazionale Balillához, vagy ahogy később hívták, a Gioventü Italiana del Littorióhoz. Balilla a helyi néphagyomány szerint annak a fiatal fiúnak volt a beceneve, aki 1746. december 5-én Genovában megdobált kővel egy császári tisztet, ezzel fellázította a város lakosságát az osztrák örökösödési háború alatt Genovát megszálló császári hadsereg ellen. Az epizód a félsziget történelmét tekintve nem bírt jelentőséggel, de a Risorgimento történetírása szemében alkalmassá vált arra, hogy a csendes beletörődésből a népet felrázni tudó ifjú szimbólumává váljon, és így a szabadság iránti vágy megtestesítője legyen.”48 Az 1933-as nagy gödöllői világtalálkozó alkalmával az odatartó külföldi cserkészek is megálltak Győrben, és a városháza vasútállomás felőli oldalán tartottak felvonulást. Természetesen a reáliskolai és más győri cserkészcsapatok is elutaztak Gödöllőre, amelyről Mithay Antal fotóalbumaiba már nem került kép, de üvegnegatívjain erről a táborról is találunk felvételeket. A harmincas évek közepéről, második feléről alig néhány fotó lelhető fel, a II. világháború alatti és az azt követő időszakból már egyáltalán nem kerültek a múzeumba, így nincs tudomásom arról, hogy a későbbiekben is fényképezett volna. Az utolsó általunk ismert fotói az 1938. június 19-i győri Szent Jobb-körmenet alkalmával készültek. Az országon körbevitt ereklyét az aranyvonat hozta a vasútállomásra, amelyet azután a városháza előtt felállított emelvényre helyeztek. Több ezer ember gyűlt össze az ünnepségre, amelyet a városháza erkélyéről Németh János, az Actio Catholica igazgatója irányított. Polniczky Lipót főispán beszéde után Breyer István megyéspüspök celebrált szentmisét, a szentbeszédet pedig Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát mondta. Ezután indult el a körmenet, amelynek során a Szent Jobb előtt katonai díszszázad vonult, mögötte pedig az egyházi elöljárók, a kanonoki kar és a bencés küldöttség, majd a hívek, akik a belvárosi utcákon végighaladva kísérték az ereklyét a székesegyházba.49 (14. kép) Mithay Antal fényképei nem csak egy sokoldalú, tevékeny ember életútját teszik nyomon követhetővé, hanem a két világháború közötti Győrről is képet adnak. 46 NH 1930. ápr. 28. 47 Juhász: Olasz és magyar ifjúsági szervezetek 236-256. 48 Uo. 49 DH 1938. jún. 26. 330
