Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Szalai Zsolt: Életút és életmód - Mithay Antal fényképei
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK nagyszebeni diák később közreadott naplójában többször is megemlékezik hajdani osztályfőnökéről, Sinczky Gézáról, valamint az iskola és Nagyszeben világháború alatti életéről.28 A korai fotók helyszínei alapján az életmódra vonatkozóan is érdekes megállapításokat tehetünk. A dévényi, pozsonyi és nagyszebeni (Reisper Gassse 31.)29 otthoni felvételei jómódú polgári életmódot sejtetnek. Az enteriőrökön a század eleji polgárság körében igen elterjedt ún. ónémet bútorok, zongora, szobor, cserépkályha, a falakon a szülők portréi és más fényképek láthatók. Az akkoriban döntően németajkú szászok által lakott városban az Erlenpark30 szolgáltatja az egyik kedvelt témáját. Utcákon, tereken készült képein az épületek, cégérek mellett, a mára teljesen eltűnt nagyszebeni szász kultúra nyomai is gyakran fellelhetők. A világháború Mithay képein szinte egyáltalán nem jelenik meg. Először az 1915. augusztus 1-i nagyszebeni vashonvéd-szobor31 avatásáról készült fotók jelzik a háborús állapotokat. Az alkotás ugyan nem látszik, de annál talán érdekesebb a főtéren összegyűlt, éppen a leleplezést váró embertömegről - feltehetően egy arra alkalmas emeleti ablakból - készített panorámakép. (4. kép) Nagyszeben az 1916-os román betörés során hadicselekmények helyszínévé vált. A város előtt megálló románok 1916 augusztusában kis időre beássák magukat, majd szeptember 22-én megkezdődött a nagyszebeni csata. Ennek eredményeként a központi hatalmak csapatai visszaverték a román hadsereget.32 Mithayék ekkor még Nagyszebenben voltak, fiuk, Sándor április 3-i születését követően valószínűleg nem menekültek el, noha hatalmas menekülthullám indult Magyarország belseje felé. Puskás Lajos naplója szerint főleg a magyarok távoztak, a szászok és a románok nem. A várost mindkét fél meg akarta kímélni, így komoly harci cselekményre ott nem került sor. A front elvonulásával pedig többen visszatértek, és novemberben a tanév is elindulhatott a reáliskolában.33 A VIII. album 1917. január 16. és 1925. április 13. közötti fotóin nagyszebeni és más erdélyi helyszíneket is látunk. Mithay Nagyszeben egyik negyedében, a Dumbrava erdő szélén lévő Goldtalban egy román fedezékállást is lefotózott, tudósít a hadikórház elköltöztetéséről is, ugyanakkor felvételt készít feleségéről is, amint egy-két éves fiát tolja a babakocsiban a szebeni nagy piactéren. A képaláírásokból az is kiderül, hogy 1917 októberére a család tífuszfertőzésen is átesik. Az album további képein már budapesti, piliscsabai és győri helyszínek is vannak, de nem teljesen időrendben, így nem tudunk pontos képet kapni a Nagyszebenből való elutazásuk és Győrbe érkezésük közötti időről. Mithay 1919. október 17-étől tanított a győri reáliskolában. Abban az évben Besztercebányáról, Fiúméból, Hajmáskérről, Karánsebesről, a Nagyszalontai Fő-28 Puskás: Nagyszebeni hétköznapok. 29 Nagyszeben belvárosának egyik reprezentatív főútja, ma strada Avram láncú a neve. Mithayék háza még áll, szemben az egykori orsolyita templommal. A házszám azóta 29-esre változott. 30 Ma Sub arini park. 31A hadiárvák és özvegyek segélyezése céljából felállított szobor a határon túli vashonvédek közül a temesvári mellett az egyetlen, amely megmaradt. Ma a Bruckenthal Múzeum őrzi, amely szintén ennek a térnek a nyugati oldalán áll, épp ott, ahonnan a fotó készült. 32 Pilisi: A megrohant 147-148. 33 Puskás: Nagyszebeni hétköznapok. 320
