Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Pápai Emese: Történelmi lét - művészi tudat, avagy a "Kárpáti őrség (1914-15)" különös története
PÁPAI EMESE TÖRTÉNELMI LÉT - MŰVÉSZI TUDAT, AVAGY A „KÁRPÁTI ŐRSÉG... Matolcsy László halálát követően a Kárpáti őrség unokájára, legifjabb Matolcsy Andrásra szállt, aki 1956 óta az Egyesült Államokban él.97 „Az 1943-ban megnyitott »orosz terem« teljes mértékben az antikommunista propagandát és a fasiszta hadigépezet reklámozását szolgálta”,98 ami Schima A. Bandi alkotása számára átmeneti biztonságot jelentett. Az 1943-ban készült kiállítási ismertetőben a tárgy szűkszavú leírása a következő volt: „А XXVI. teremben van a »Kárpáti Őrség« elnevezésű, világháború idején készült iparművészeti remekmű, melynek mestere Schima Bandi győri iparművész és felesége.”99 A következő évben, a háború eseményeinek ismeretében és a megváltozott politikai helyzet miatt a múzeum vezetősége kénytelen volt levonni a szükséges következtetéseket. „Már a rendszeres légibombázások megindulása előtt anyagvédelmi rendszabályokat foganatosított. 1944 elején megkezdték az értékes anyagok öszszecsomagolását, beleértve a kiállítás anyagát is, s 1944 nyarára már ládákba rakva óvóhelyre - a múzeum pincéjébe - helyezték. A kevésbé értékes és duplumanyagból - a 36 terem helyett - 7 teremre terjedő kiállítást rendeztek.”100 Ez utóbbi kategóriába került Schima A. Bandi „iparművészeti remeke” is, melynek állandó kiállításban való megtartására hat mázsás súlya érthető magyarázat lehet. Ilyen körülmények között a Kárpáti őrség könnyen a szovjet csapatok által romhalmazzá lőtt budai várbeli, súlyosan megrongálódott épületben maradt részben vagy egészben, elpusztult tárgyak sorsára juthatott. „Rommá lett a múzeumépület is: az északi és a nyugat szárny déli vége szinte teljesen, de a megmaradt részek is használhatatlanná váltak, maguk alá temették mindazt, aminek evakuálására nem került sor.”101 - írta Hetés Tibor múzeumi krónikájában. „A múzeum épülete 1944. december és 1945. február között - tehát Budapest ostromának hónapjaiban - bombatalálatok, tüzérségi lövedékek és aknák romboló-pusztító hatására 80%-os kárt szenvedett: A külső főfalak 30%-a, a tetőszerkezet 75%-a pusztult el, egyetlen ép ablak nem maradt. A kiállítási termek tárlóinak zöme, 723 darab megsemmisült.”102 A művész utolsó, óvatos, tudakozó levele mintegy fél évvel ezután, 1945. augusztus 19-én kelt, amikor a múzeum néhány fős állománya és az „odarendelt munkaerők” éppen a romeltakarítással és a legszükségesebb helyreállításokkal voltak elfoglalva.103 „Mély tisztelettel bátorkodom kérdezni: szép fővárosunk fájdalmas ostroma alatt szenvedett-e sokat a gyönyörűséges hadimúzeumunk? Megmaradt-e a 35-számu [!] II emeleti teremben elhelyezett és „Kárpáti őrség” című első világháborús munkám? - Sajnos betegségem nem engedi meg, hogy a mostani bizonytalan utazással személyesen győződjek meg róla. A m. t. Vezetőség szíves válasza hálára kötelezne és vagyok Őszinte tisztelettel: Schima Bandi.”104 97 Matolcsy: Matolcsy „család” 112. 98 Magyar Királyi Hadimúzeum 13. "I.m. 15. 100Pongó: Országos Hadtörténeti Múzeum 53. 101 Hetes: Hadtörténeti Múzeum 5. 102I.m. 7. 103 Uo. 104RFMTM HGy ltsz. n. Schima A. Bandi levélfogalmazványa a Hadtörténeti Múzeum igazgatójához, Erdélyi Gyula ezredeshez, 1945. aug. 19. 309
