Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)

Tanulmányok - Pápai Emese: Történelmi lét - művészi tudat, avagy a "Kárpáti őrség (1914-15)" különös története

PÁPAI EMESE TÖRTÉNELMI LÉT - MŰVÉSZI TUDAT, AVAGY A „KÁRPÁTI ŐRSÉG... érdekeltséget nem vállalhatunk, mert az ipartestület költségelőirányzati viszonyai a legszigorúbb takarékosságra kényszerítenek bennünket”.74 Két hónappal később hasonlóan határozott elutasító válasz érkezett a győri Ke­reskedelmi- és Iparkamarától is: „A »Kárpáti őrség« megvételére vonatkozó előter­jesztésére sajnálattal értesítjük Tanár Urat, hogy a részvénytársaság megalakítására vonatkozó puhatolózásunk tagjainknál eredménytelen maradt, mert a kereskedők és iparosok ma már nincsenek abban a helyzetben, hogy kulturális célokra jelentő­sebb áldozatot hozhassanak. Kamaránk anyagi helyzete pedig teljesen kizárja, hogy nem szorosan vett kereskedelmi és ipari érdekkörbe tartozó célokat bármely szerény támogatásban is részesíthessünk.”75 1932 folyamán a győri Kereskedelmi- és Iparkamara épületében kiállított alko­tás értékesítésére felmerült egy Kárpáti Őrség Társtulajdonosainak Alkalmi Társasága nevű kör alapítása is, melynek célja 1935. december 1-i határidővel a mű közös meg­vásárlása lett volna.76 Ezeket a kísérleteket követően hozta meg a IV. Országos Kéz­műipari Kiállítás és aranykoszorús mesterversenyen kiállított Kárpáti őrség Schima A. Bandi műlakatosmester számára a legfőbb szakmai elismerést, az aranykoszorús mesteri címet. (19. kép] A látogatók lenyűgözve szemlélték az alkotást és a legna­gyobb elismerés hangján beszéltek róla.77 Kenéz Béla kereskedelmi miniszter a leg­több időt a kiállítás vándorkoszorúját elnyerő győri szekcióban töltötte, ahol több ipa­rossal is találkozott. Schima A. Bandi munkáit többször is megnézte. A cikkíró szerint a művésznek „mindenki [ti. miniszterek és előkelőségek] gratulált”.78 Egy másik vélemény szerint: „Nagy felkészültséggel vonult fel Győr város ipa­rossága is. A legnagyobb feltűnést keltette egy ötvösmesternek gyönyörű kiállítása. Kisebb darabokon kívül „Kárpáti őrség” címen egy olyan gyönyörű domborművű munka volt kiállítva, amely méltán megérdemli a legnagyobb elismerést.”79 Általános volt az a nézet, hogy ez a jól sikerült kiállítás, melynek szervezésé­ben és rendezésében Schima A. Bandi oroszlánrészt vállalt, a „győrieknek érleli meg a gyümölcsöt”.80 És valóban, ezúttal a hivatalos elismerés sem maradhatott el, hiszen Győr város iparossága a tizenhat versengő város közül a korábbi, kétszeres győztes Debrecentől elnyerte a legjobbnak járó vándorkoszorút. A Kárpáti őrség a IV. Országos Kézműipari Kiállítás és aranykoszorús mester­verseny bezárása után (1932. szeptember 18.) a Városligeti Ipar-és Gépcsarnokból egyenesen a Hadimúzeumba került. Előző évben, 1931 márciusában, a munka el­helyezésére vonatkozóan az intézet igazgatója, vitéz Aggházy Kamill - az aktuális 74 RFMTM HGy ltsz. n. Marschall Béla elnök levele Győr Szabad Királyi Város Ipartestülete nevében dr. Matolcsy Lászlóhoz, 1932. márc. 2. 75 RFMTM HGy ltsz. n. Morvay elnök levele a győri Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara nevében dr. Ma­tolcsy Lászlóhoz, 1932. máj. 11. 76 RFMTM HGy ltsz. n. A „Kárpáti Őrség Tártulajdonosainak Alkalmi Társasága” fogalmazványa dr. Ma­tolcsy László aláírásával, 1932. 77 MNL GyMSMGyL XIV. 19.1/III/36. Az Ipartestületek Országos Központjának levele a Győri Ipartes­tülethez, 1933. jún. 27. 78 GyH 1932. szept. 2. 1. Győri iparosok nagy feltűnést keltő megjelenése az országos kézműipari kiál­lításon. 79 KL 1932. szept. 3.1. „Országos Kézművesipari Kiállítás”. 80 Uo. 305

Next

/
Thumbnails
Contents