Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Pápai Emese: Történelmi lét - művészi tudat, avagy a "Kárpáti őrség (1914-15)" különös története
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK tett nagyot. Mert a magyar művész a magyar lélekből fakadó elemekkel, a magyar népművészet fogásaival, eszközeivel és anyagával alkotott ízig-vérig magyar stílusremeket, amely pompás színhatásával, kidomborodó plasztikájával lebilincsel minden szemlélőt, míg mélyen szántó szimbolikájával: az orosz hengert feltartóztató magyar honvéd az ezeréves határokon, a végsőkig fokozza magyar szívünk dobbanását. Iparművészeti szempontból is egész bátran újításnak nevezhetjük ezt a művet, mert alkotója: Schima Bandi merész lendülettel nagyszámban hozott össze olyan vegyes anyagokat, népi színeket és technikai módozatokat, melyeket egymással megférhetőknek eddig nem is gondoltak. És ez anyagoknak mesteri átalakítása és felsorakoztatása oly tetszetős benyomást gyakorol a nézőre, hogy az maga is érzi, miszerint valami eddig nem látott újjal áll szemben. Ezzel aztán ez az iparművészeti alkotásnak indult mestermű odakerül a festmények és szobrászati művek határára, aminővel eddig a magyar művészetben csak nagyritkán találkoztunk. Feltűnő a művön a vonalvezetés magyarossága és páratlan finomsága, a színek összhangja, valamint a kivitel tökéletessége, amelyek mind külön-külön értéket adnak neki.”58 A Levente újságban való első bemutatás után dr. Matolcsy László egy „Egyelőre bizalmas” megjelölésű körlevéllel és kérdőívvel kereste fel az ország leventeoktatóit, hogy a lapban bemutatott Kárpáti őrséggel kapcsolatos szándékukat megtudakolja és javaslatot tegyen a munka közös erőből történő megvásárlására. „A mű ára 10000 pengő. Nagy ár, de olcsó. És kicsi is és kevés is lesz, ha mindnyájan hozzájárulunk. Hisz miről van szó? Minden levente oktató, ki egyesületet vezet, öt pengőt ad vagy gyűjt, akkor testté vált akaratunk: együtt van a mű ára.”59 A terv országszerte elnyerte a leventeoktatók tetszését: „A beérkezett válaszok lelkesítő hangjára Győrött megalakult a »Lövészvándordíj Bizottság«, amely az Országos Testnevelési Tanácshoz fordult azzal a kéréssel, hogy tervezetük jóváhagyást nyerjen. A társelnök úr őnagyméltósága tudomásul vette az ország összleventeoktatóinak a levente-lövészsport fejlesztése céljából alapított vándordíját és annak alapító-levelét. A vándordíj Schima Bandi győri iparművész: »Kárpáti őrség« című hatalmas alkotása, amely gyönyörű keretben üveg alá kerül és mint »Magyarország leventeoktatói karának Vitéz Pávai Mátyás Sándor örökös lövész-vándordíja« el is készült és már az idei versenyekre kiírásra kerül. Maga a művészalkotás öt mázsa súlyú, azért a nyertes egyesület csak a vándordíj kettős fényképét kapja meg. Ez a nagyszerű elgondolás és remek művészi munka mint ragyogó példa áll a leventék előtt és örökidőkre hirdetni fogja előttük oktatóik áldozatkészségét és vasszilárd bajtársi érzését.”60 Az érdeklődés homlokterébe került akcióról több sajtóorgánum is tudósított 1931. április végén: „A győri leventék 1930-ban országos mozgalmat indítottak, hogy tíz éves fennállásuk jubileumát méltóképpen ünnepelhessék. Ez alkalomból örökös lövészvándordíj alapítását határozták el, mely Pávai Mátyás Sándor, az Országos Testnevelési Tanács egykori társelnöke nevét viseli. A választás Schima Bandi Kárpáti őrség című domborművére esett. A díj alapítását az Országos Testnevelési tanács társelnöke is tudomásul vette.”61 58 L 1931/5.115-116. 59 RFMRT HGy, ltsz. n. Egyelőre bizalmas „KT.” Körlevél és kérdőív. 60 SzJAI 1931. 4. „Magyarország leventeoktatói karának örökös lövészvándordíja”. 61 M 1931. ápr. 21.11., GyH 1931. ápr. 22. 4., GyH 1931. ápr. 30. 4. „Leventeoktatók vándordíja”. 302
