Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Pápai Emese: Történelmi lét - művészi tudat, avagy a "Kárpáti őrség (1914-15)" különös története
PÁPAI EMESE TÖRTÉNELMI LÉT - MŰVÉSZI TUDAT, AVAGY A „KÁRPÁTI ŐRSÉG... Szent esküt zúgnak a lombok, A szélben trikolor lobog. Hej! Kárpátokra magyarok! Hogy védje meg hős karotok! ... Ne félj hazám! Csak légy nyugodt! Hűséges őrök állnak ott! A költemény Az Őrség a Rajnánál című népszerű német hazafias dal5 parafrázisa volt, mely a kárpáti magyar-orosz harcok idején helytállásra, hősiességre buzdított. A közkedvelt vers szövegét Angermayer Károly pozsonyi nyomdájában sokszorosították és széles körben terjesztették. Első hírünk a Kárpáti őrségről egy 1915. május 3-án kelt „alázatos kérvény” Víg Albert udvari tanácsoshoz, az egykori iparoktatási főigazgatóhoz, hogy mint Schima A. Bandi írta: „Őrség a Kárpátokban [!] című hazafias tárgyú tervezetemet intézetünk műhelyében kivi [telez] hessem. Munkámhoz szükségeltetett anyagot én szerzem be, úgyszintén a reá eső üzemköltséget is én fizetem. Kérésembe] még engedje méltóságod meg, hogy az I-éves növendékeim az előmunkálatokban nekem segédkezhessenek.”6 A tárgy hátulján található fémtáblán a művész megörökítette a keletkezés idejére, körülményeire, a közreműködőkre vonatkozó adatokat: „Készült Pozsonyban / 1915 év- / ápr[ilis]-szept [ember] hónapjaiban a nagy világ/háboru KÁRPÁTI HARCZAI / emlékére. Mélt[óságo]s Víg Albert udvfari] tan[ácsos] iparoktatási főigazgató] / Mélt[óságos]s Bejczy Árpád szakiskolai] igfazgató] és Suján Pál tanár / erkölcsi támogatása mellett hazafias lelkesedésből tervezte és KÉSZÍTETTE: / SCHIMA ANDRÁS / a pozsonyi kir[ályi] áll [ami] fémipari szakiskola] művezetője. / KIVITELEZÉSBEN SEGÍTETTEK: SCH.A.né RÁDAY MARISKA, / I-SŐ ÉVES NÖVENDÉKEI, / BENCSIK M. ÉS GAUZER A. ASZTALOS M[esterek]” (1-2. kép) A mű elkészültét elsőként a Nyugatmagyarországi Híradó tudatta egy rövid hírben 1915. október 30-án,7 melynek végén bejelentették, hogy az alkotás október 31. és november 8. között lesz megtekinthető a pozsonyi Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola Fadrusz-kőparti épületének második emeletén. A művész a belépődíjakból befolyt összeget már ekkor közelebbről meg nem nevezett jótékony célra szándékozott fordítani. Egy nappal később ugyanez a lap részletesen ismertette a Duna parton álló anyaintézmény második emeletén kiállított alkotás témáját, kitérve annak változatos anyaghasználatára: „Arany, ezüst, réz, egyéb fémek, különféle fafajták, üveg, elefántcsont, selyem, bársony és még más mindenféle egyéb anyag található azon.”8 A cikk második felét a művész méltatása és a közönségtoborzás teszi ki: „Schima András már eddigi műveivel is bebizonyította, hogy igazi művész a szakmájában, ez a 5 A Német Császárság nem hivatalos himnusza volt, amelyet I. Vilmos császár is kedvelt. Különös népszerűségre a porosz-francia háborúk alatt tett szert. 6 MNL GyMSMGyL XTV. 19.1/IV/52. Schima A. Bandi levele Vig Albert udvari tanácsoshoz, 1915. máj. 3. 7 NyH 1915. okt. 30. „Schima András újabb műipari munkája”. 8 NyH 1915. okt. 31. „Schima András újabb műipari munkája”. 287
