Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)

Tanulmányok - Tóth Vilmos: A győrszigeti temetők

TÓTH VILMOS A GYŐRSZIGETI TEMETŐK 5. kép A győrszigeti zsidó temető régi része (ótemető). (Aszerző felvétele) számban találkozunk a város két legjelentősebb keresztény kőfaragó-dinasztiája, a Birkmayer- és a Réthy-műhely munkáival, amelyek héber betűfaragót is foglalkoz­tattak a zsidó megrendelők igényeinek kielégítésére. Jóval kisebb számban, de elő­fordulnak más városokból rendelt síremlékek is: pápai (Fellner, Krausz), komáromi és dunaszerdahelyi (Fertőy, Löffler), magyaróvári (Péter), nagykanizsai (Weisz­­berger), sőt temesvári (Kendlhoffer) kőfaragó-műhelyek alkotásai. Több munkával is képviselteti magát a zsidó megrendelőkre szakosodott, nevezetes budapesti Kohn-műhely, az А/l. parcella három síremléke pedig Eduard Hauser ismert bécsi műhelyéből származik. Érdemes figyelmet fordítani a sírköveken látható szimbólumokra is (6/a-d. kép). Akárcsak bármely más zsidó temetőben, itt is a hagyományos zsidó jelképek a leggyakoribbak: az áldó/kohanita kezek, a lévita kancsó, a Dávid-csillag, a me­­nóra, a korona, a két törvénytábla és a két oszlop.16 Számos általános érvényű fu­­nerális szimbólummal is találkozunk, amelyek keresztény temetőkben is gyakran előfordulnak, mint például a fűzfa, a koszorú, a faág (pálmaág), a mákgubó, a díszurna, a láng, a szív és a pajzs (utóbbi kettő feliratmezőként is előfordul). Wim­mer Lipót orvos sírján a botra tekeredő kígyó (Aszklépiosz-bot) látható. Figye­lemre méltó egy keresztény temetőkben gyakori, ám zsidó temetőben különle­gesnek és ritkának számító ábrázolás: a pillangó, ami a lélek, a múlandóság és a feltámadás jelképe. 16 Vö. A zsidó Budapest 593-595., Raj: [Bevezető] 14-16. 275

Next

/
Thumbnails
Contents