Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Tóth Vilmos: A győrszigeti temetők
TÓTH VILMOS A GYŐRSZIGETI TEMETŐK rehozóját. A szigeti temetőben nyugszik Federmayer István irodalomtörténész, Fodor Kálmán orgonaművész, valamint id. Cziglényi László helytörténész, a Győri tanulmányok című sorozat kezdeményezője, a máig legjobb győri útikönyvek egyikének szerzője. Itt temették el Szabó György szociáldemokrata politikust, aki az 1956-os forradalom idején a Győr-Sopron megyei Nemzeti Tanács elnökhelyettese volt. Megemlítendő még néhány, helyi viszonylatban ismert festőművész sírja: Gallyas Frigyesé, Reinthaller Nándoré és Zuber Tituszé. A zsidó temető A zsidóság Győrött való letelepedése 1840-ig nem volt lehetséges, csak vásári alkalmakkor jöhettek a város területére. A vármegye területén viszont letelepedhettek, és a Győrhöz közeli Sziget ehhez ideális helyszín volt, hiszen csak a Rábca folyó választotta el a várostól. 1791-ben Fengler József győri püspök mint Győrsziget földesura szerződést kötött a zsidó hitközséggel, amiben többek között azt is engedélyezte, hogy temetőt létesítsenek.9 Ez az első temető azonban még nem Szigetben, hanem Pinnyéd határában volt. A mai szigeti zsidó temető régi része, vagyis a később „ótemetőnek” elnevezett parcella telkét 1826-ban vette meg a hitközség. A területet a használatba vétel előtt fel kellett tölteni a Rábca rendszeres áradásai miatt, és ekkor épült az első szertartási helyiség. A sírkertbe rövidesen áttemették a pinnyédi temető halottait is, emlékkővel megjelölt közös sírjuk 1930-ban még megvolt a régi temetőrészen. Az 1849-es kolerajárvány idején Győrött meghalt, és a halottszállítási tilalom miatt Újvárosban eltemetett tizenkét zsidó vallású személy földi maradványait 1929-ben temették újra a pinnyédi halottak sírja mellett. 1855-ből származó közös síremléküket is újra felállították, de ma már ez sem azonosítható.10 A temetőt az 1860-as években bővítették ki a mai A és В betűjelű parcellák területével. Újabb területbővítésre 1930 körül került sor, a délnyugati oldalon az időközben végbement Rábca-elterelés által nyert területtel - ez a díszsor mögötti rész, amit azóta sem vettek használatba -, a délkeleti oldalon pedig egy előzetesen megvásárolt telek révén. Utóbbi részen jöttek létre a mai C és D betűjelű parcellák. 1868-ban, az első területbővítést követően épült fel a Temető utca felőli oldalon a mai szertartási épület. A terem négy, bibliai jeleneteket ábrázoló freskóját Rosenfeld Lévi Jakab festette 1869-70-ben. A 20. századi bővítést követően az újabb szertartási épületet a Bercsényi liget felőli oldalon tervezték felépíteni, de ez nem valósult meg.11 A négy freskó, ha nem is egyedülállónak, de mindenképpen ritkának számít ebben a környezetben, még azzal együtt is, hogy nem szűkebb értelemben vett imahelyről, hanem halottbúcsúztató helyiségről van szó. A temető felől belépve jobbra az első freskó témája, magyar nyelvű felirata szerint: „Jeremiás a síroknál könnyezik Jeruzsálemért”, ami lényegében a Siralmak könyve (Jeremiás siralmai) egészére vonatkozik. Jobbra a második freskó felirata: „Áron fiainak halála”, ami Nádáb és 9 Fehér: Győr megye és város 632. 10 Kemény: Vázlatok 186-188. 11 Kemény: Vázlatok 187-188. 273
