Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Tóth Vilmos: A győrszigeti temetők
TOTH VILMOS A GYŐRSZIGETI TEMETŐK Valamivel későbbi eredetű az a két nagyméretű, neogótikus sírkő, amelyek rögtön szembeötlenek a temetőkapun belépve. Közvetlenül a bejárattal szemben áll a reprezentatívabb és részletgazdagabb faragású Wurda-síremlék (3. kép). Győr egyik legértékesebb temetői monumentuma az 1865-ben, harminchat évesen elhunyt Wurda János magyar királyi udvari fogalmazó emlékét őrzi, és talapzatán a kőfaragó szignója is olvasható („A. Weisz, Sziget”). Kissé távolabb a másik neogótikus síremlék a győrszigeti születésű, 1857-ben meghalt Müller Károly győri kanonok - a német nyelvű sírfeliraton: „Domherr zu Raab” - emlékezetére létesült. A régebbi sírok között megemlítendő még a Korbonits és Piczek család szobordíszes síremléke, ahol Korbonits István győri polgármester családja nyugszik. Őt magát azonban nem itt, hanem az egykori Belvárosi temetőben temették el, pedig szigeti kötődését az is igazolja, hogy a kerületben mindmáig utca viseli a nevét. Az említetteken kívül fennmaradt még néhány, kevésbé jelentős 19. századi síremlék, az 1900 előtti temetőképet azonban már nyomokban sem lehet felfedezni, a síremlékek nagy többsége 20. századi, illetve jelenkori. A 20. század első felében készült síremlékek között karakteres csoportot képeznek a tradicionális győri kőfaragó és sírkőkészítő műhelyek - Birkmayer, Hammer, Réthy - alkotásai, amelyek között számos egyedi mű is van; egyébként Hammer Pál maga is ebben a sírkertben nyugszik. 2. kép Győrszigeti katolikus temető, Wirthl család síremléke (A szerző felvétele) 3. kép Győrszigeti katolikus temető, Wurda János síremléke (A szerző felvétele) 271
