Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Csiszár Attila: A Rábaköz parasztságának anyagi kultúrája (18-19. század)
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK lassú sarlós aratásnál gyorsabb, termelékenyebb kaszás aratás bevezetését.258 A sarló visszaszorulása Magyarországon, így Sopron megyében is a század utolsó harmadára esett.259 A 18-19. századi vagyonleltárakban szereplő sarlók következésképpen arató eszközök voltak, noha a források ritkán használják a „búza arató sarló” terminust.260 Az „arató” jelzőt feltehetően akkor illesztik az eszköz neve elé, ha ott és akkor másféle sarló, például „nád arató sarló”261 is használatban volt. Ha nem, akkor a leltárban szereplő „sarló” alatt valószínűleg gabona arató sarlót kell értenünk. A sarlós aratás hagyományosan női munka volt. Minél gyorsabb elvégzése érdekében sok kézre volt szükség. Egy-egy gazdaságban általában három-négy sarlót találunk, de például Szováton 1843-ban „Istenben el hunt” Németh János 18 napos zsellér hagyatékában „hat sarló”-t írtak össze.262 A sarló használatára a kaszás aratásra való áttérés után csak akkor került sor, ha a gabona megdőlt vagy vízben állt, így a kaszás aratás lehetetlenné vált. Az eszköz használata ettől eltekintve a marokszedésre, illetve kisebb mennyiségű fű levágására korlátozódott. A kaszát gyakran „fű kasza” néven nevezik, de a források szerint megint csak ott, a Rábaköz Hansággal határos területein vagy a Rába mentén, ahol másféle kasza, „nádi kasza”, „nád toló kasza”263 is ismert volt. Közvetett adattal is rendelkezünk a kaszás aratás terjedésére. Páliban 1842-ben Pótzik László hátrahagyott javai közt „25 kereszt kaszált árpá”-t írtak össze,264 1854-ben Tamásiban pedig „kasza gráblya”, más néven kasza csapó került be egy hagyatéki leltárba, amely fűkaszálásnál nem, csak a gabona aratásánál tartozéka a kaszának.265 Bizonyos munkafolyamatoknál a váltás nem az eszköz teljes kicserélődésével, hanem rendszerint a típus, s ezáltal anyagának megváltozásával zajlott le. Legfontosabb volt ezek közül a faekék vasekére cserélése. A 19. sz. elején a magyarországi faekék tájanként különböző típusai elérték a szerkezeti és funkcionális fejlettség legmagasabb fokát. Minden alkatrész megtalálható volt rajtuk, amit később a vasekék is átvettek. A vasekék terjedése az ország gazdaságilag fejlettebb területeiről kiindulva, az 1830-as években kezdődött, de csak az 1850- es évek után vett nagyobb lendületet.266 Mivel a „szántóvas” és a „csoroszlya” kivételével teljes egészében fából készült eke és a vaseke között számos átmenet, változat létezett, nem állapítható meg egyértelműen, hogy a forrásokban vas eké258 Balassa: Gabonatermesztés 295-434. 259 MNA I. 22. 260 MNL GyMSMSL V. 4., Rábaszovát község iratai, 1. d., Asbóth János hagyatékának összeírása, 1788.; MNL GyMSMSL IV. 16., 18. cs., Tóth Anna hagyatékának összeírása, Maglóca, 1841.; MNL GyMSMSL V. 5., Barbacs község iratai, 1. d., Molnár János hagyatékának összeírása, 1851. 261 MNL GyMSMSL V. 36., 1. d., Horváth József hagyatékának összeírása, 1831. 262 MNL GyMSMSL V. 4., Rábaszovát község iratai, 1. d., Németh János hagyatékának összeírása, 1843. 263 MNL GyMSMSL V. 36., 1. d., alsó Kapuy János hagyatékának összeírása, 1828.; MNL GyMSMSL IV. 16., 10. cs., Németh István hagyatékának összeírása, Bodonhely, 1830.; V. 5. Barbacsi Körjegyzőség, Barbacs község iratai, 1. d., Molnár János hagyatékának összeírása, 1851. 264 MNL GyMSMSL IV. 16., 14. cs., Pótzik László hagyatékának összeírása, Páli, 1842. 265 Gereblyeszerű kiegészítő eszköz, amely a kaszára szerelve, aratás közben a levágott gabonát a még lábon állóra dönti. MNL GyMSMSL IV. 182. e, 5. d., Fábián Antal árváit illető ingóságok árverési jegyzőkönyve, Tamási, 1854. 266 Balassa: Az eke és a szántás 402^105. 248
