Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Csiszár Attila: A Rábaköz parasztságának anyagi kultúrája (18-19. század)
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK csúban, lakodalomban jelent meg a kávézás szokása.206 A Rábaközben ezzel nagyjából egy időben tűnhetett fel, erről tanúskodik egy rábaközi vőfélykönyv szövege,207 valamint az a pordányi, 1864-es hagyatéki leltár, amelyben többek között „4 kávés csésze” és egy „kávés edény” is szerepel.208 1875-ben, Dörben szintén „kávés edény”-t vettek leltárba.209 Az új meleg ital, a reggeli tejeskávé formájában, lassanként beépült a napi étrendbe. Azt sajnos nem tudjuk, hogy a fogyasztott kávé babkávéból készült-e, vagy pedig az 1770 óta ismert gyári cikória kávépótlóból.210 „Komra eszközök” A kamra elmaradhatatlan tartozékai voltak a különféle tárolóeszközök. Igen nagy számban fordulnak elő a dongás faedények, azok között is a hordók. Ezeket felállítva használták úgy, hogy egyik feneküket kiütötték („félfenekű hordó”). Funkciójuk sokféle: „kábosztás hordó”, „etzetes hordó”, „répás hordó”, „buborkás hordó”, „korpa tartó hordó” és „lisztes hordó”. Feltehetően a hordónak egy speciális változata volt a leltárakban gyakran előforduló „istiblis hordó”,211 „stibli”,212 vagy „lisztes istibli”.213 A hordók vasabroncsozása 17. kép Kanáltartó, Kapuvár, 1791. (RMK-NT. 1958.109.) 206 Kisbán: Táplálkozáskultúra 541. 207 Uo. 208 MNL GyMSMSL IV. 411., 18. d., Szűts György hagyatékának összeírása, Pordány, 1864. 209 MNL GyMSMSL IV. 411., 46. d., Makrai Bernátné hagyatékának összeírása, Dör, 1875. 210 A szilsárkányt szatócsbolt 1879-ben leltárba vett árukészletében mind a „czigori”, mind pedig a „babkávé” megtalálható (MNL GyMSMSL IV. 411., 58. d., Gesternter Lőrinc hagyatékának összeírása, Szilsárkány, 1879.). 211 MNL GyMSMSL V. 4., Rábaszovát község iratai, 1. d., Vörös János hagyatékának összeírása, 1784., Uo. Asbóth János hagyatékának összeírása, 1788. 212 RMK TD 1012. Németh Mátyás első felesége, Magyar Anna hagyatékának összeírása, Garta, 1812. 213 MNL GyMSMSL V. 4., Rábaszovát község iratai, 1. d., Fekethe Katalin hagyatékának összeírása, 1817. A tárgy egykori mejelenését nem ismerjük, a források mindössze annyit árulnak el, hogy „kisebb” és „nagyobb” anyagát tekintve pedig „fenyő” vagy „tölfa” változata volt. Feltehetően német eredetű neve is feledésbe ment. A szintén Sopron megyei Peresztegről származó adat szerint ’lisztes láda’ (UMT 4. 961.), több 18. századi rábaközi (szováti) hagyatéki leltár szerint azonban hordó volt. Ez utóbbit erősíti az Alsólövőről (ma Unterschützen, egykori Vas vármegyei község Ausztria Burgenland tartományában) leírt „Stiwi” vagy „Stübich” néven ismert, szállításra is használt félfenekű hordó, amely két-két szemközti, a felső peremén túlnyúló, átfúrt dongáján kereszt alakban átdugott rudakkal, négy ember által mozgatható volt (Simon: Bäuerliche Bauten 448^449.). 242
