Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Kelemen István: Bortermelés és borfogyasztás a Széchényiek Fertő-parti birtokain a 17-19. században
KELEMEN ISTVÁN BORTERMELÉS ÉS BORFOGYASZTÁS A SZÉCHÉNYIEK... bill 1. Egy kiss bádog hébér 1. Egy görbe réz héber 1. Egy hordó borosta fára kötött 1. Egy bor borosta 1. Egy akós sajtár vas abr[oncsos] dézmáláshoz való 1. Egy vas abr[oncsos] pint dézmáláshoz 1. Húszon három sráfos vass abrincs 23. Két sráf nélkül vass abrincs 2. Két fej vass abrincs nagy 2. Két kults hordó ajtókhoz 2. Két fa gyertya tartó 2. Rázipovics névü pinczéb[en] Egy hordo borosta fára kötött 1. Egy bor borosta detto 1. Egy kiss réz bor csap 1. Egy kiss bádog hébér 1. Egy görbe réz hébér 1. Három fertályos sajtár fa abr[oncsos] 3. Egy fa gyertyatartó 1. 1812-ben új, nagy, patkóformájú présház épült téglából, tetejét cserép fedte.114 115 Nagy pince tartozott hozzá, melyben 2000 akó bor is elfért. A temető ellenében 1812-ben jó anyagokból szintén új, magas pince létesült, mely nagy hordókban 3000 akó bort tudott befogadni.116 A harmadik, boltozott (Pavits) pincében 200 akó bort lehetett elhelyezni.117 A negyedik, Pilati-féle boltozott pince kapacitása 150 akó volt. A kertészház 120 akós pincéjében szilvapárlatot tároltak. A kertészház mellett állt a kertészlakás, ez mellett egy kis istálló és egy téglaépítésű, zsindelyfedésű pincetornác, melyből lejárat vezetett a Júlia-völgyi (Juliánusz-völgy, Julienthal), avagy Buttellias pintzébe”, ahol - miként neve is jelzi - a palackozott borokat őrizték. Az összeírok előnyösnek tartottak volna Bozra egy pintérlakást és műhelyt építeni, a kertészpincének szellőzőlyukakat létesíteni, végül pedig a butéliás pincét beboltoztatni és szelelőlyukakkal ellátni.118 6.1.2. Hidegség Az 1750-es évektől uradalmi pintér dolgozott a faluban (1752-ben Sáy Ferenc).119 Az 1777. és 1778. évre vonatkozó pincelajstromok tanúsága szerint ebben az időben már pince működött a helységben.120 Az 1785-ben készült összeírás szerint az uradalom a borászattal összefüggő feladatok ellátására Hidegségen egy pintért és két legényt, Nagycenken egy pincemestert alkalmazott. A hidegségi présház telje-114 MNL OL P 623. II. k. 1. sz. H. föl. 90. A forrásban minden tétel külön sorban szerepel. 115 A présház (Presshaus am See) és a két pinceszárny terveit és költségvetését Czehethoffer (Zehethoffer) János cenki kőműves készítette el. MNL OL P 623. II. k. 5. sz. E. föl. 248-249. 116 Nem egyértelmű, hogy ezzel a pincével hozhatóak-e összefüggésbe az alábbiak. Tíbolth Mihály 1812. júliusi feljegyzése szerint a gróf a korábbi (?) présházat pincévé kívánta alakítani. Úgy rendelkezett, hogy Jacob Handler soproni kőműves mesterrel a pincét tökéletes állapotba hozatja. MNL OL P 623. II. k. 1. sz. E. föl. 724. Handler 1813. januárban kelt reverzálisában garanciát vállalt az új pince tartósságért. Az okiratból kiderül, hogy egy nagy pince és a hozzá tartozó présház építésével bízta meg a gróf. A munkálatok során az elkészült présház boltozata elmozdult, majd a pince egy része beomlott. Emiatt a további építkezést abbahagyták, csak a présházat erősítették meg aláboltozással, hogy ezentúl pinceraktárként (Vorrathskeller) lehessen használni. Handler 3 évre szóló jótállást vállalt a pince tartósságáért és állapotáért. Uo. 5. sz. E. föl. 213. 117 A Pavischen Keller-ben szokták a vörösborokat tárolni. MNL OL P 623. X. k. 11. cs. 11. sz. föl. 182. 118 MNL OL P 623.1. k. 4. sz. F. Topográfiai összeírás 1812. 119MNLGyMSMSLIV. A 14. a) Conscriptio 1752. 120 MNL OL P 623. II. k. 1. sz. H. föl. 73-80. A pince ma is megvan, a templomdomb aljában (dézsma-pince). 189
