Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Oross András: A győri vár és helyőrsége a 17-18. század fordulóján
OROSS ANDRÁS A GYŐRI VÁR ÉS HELYŐRSÉGE A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN lezte, hogy a pénz nem érkezett meg.17 A munka a pénzhiány ellenére bizonyosan folyamatosan zajlott, hiszen két évvel később Daniel Müller német főkapitány-helyettes már a külső várárok tisztítását és a ravelineк felfalazását jelentette.18 Az 1672. évi munkálatokról történt elszámolás ki is mondja, hogy az adott évben kapott 30 000 forintot a falak javítására, az árkok tisztítására, a külső védőművek megkezdett építésének folytatására, a mesteremberek fizetésére és az építkezéshez szükséges anyagok beszerzésére fordították. Müller szerint az árok tisztítását naponta 1000-1500 emberrel végeztették el.19 1676-1677 folyamán ismételten 10 000 forintot utalt ki az Udvari Kamara a győri vár árkainak kitisztítására és a külső védművek, valamint a cölöpsor karbantartására. Ha hihetünk az alább még szóba kerülő Johann Haas von Hochburg győri élelmezési igazgatónak (Proviantverwalter), akkor ő maga 1670 és 1676 között 27 600 forintot kölcsönzött saját vagyonából a győri erődítési munkákra, amit azután természetesen a hivatalába befolyó jövedelmekből szép lassan kiegyenlített.20 Győr vármegye is folyamatosan teljesítette ingyenmunkáját (gratuitus labor) a győri várhoz, amely leginkább a Fehérvári kapu előtti híd javításában, a vár körüli palánkhoz fa szállításában, a vár árkainak tisztításában realizálódott.21 Ezek nem jelentettek azonban átfogó javításokat, inkább csak eseti jellegű munkálatokként értékelhetjük őket, amelyet a várparancsnok időről-időre igénybe vett. Mindezen munkálatok eredménye hamarosan beért: a Wymes hadmérnök és Montecuccoli főkapitány irányításával kiépített új védművek, illetve a vár 16. században kialakított régi védelmi rendszere olyan komoly védelmet jelentettek, hogy az 1683-ban Bécs ellen vonuló oszmán haderő inkább blokád alá vette (Apafi Mihály erdélyi fejedelem katonái állomásoztak Győr alatt) a várat, semmint, hogy elhúzódó ostrommal szenvedjen időbeli hátrányt. Az 1680-1690-es évekből néhány részletesebb adattal jobban megvilágíthatok a Győrben zajlott munkálatok. Tegyük hozzá gyorsan, hogy forrásaink sok esetben a munkálatok sürgetése miatt gyakran eltúlozva mutatják be a vár helyzetét. A várparancsnok és a város is érdekelt volt abban, hogy többé-kevésbé rendben tartsák a várfalakat és a különböző védőműveket. Első helyre kívánkozik a finanszírozás kérdése, azaz, kik és mekkora összeggel támogatták a vár és előművei javítását. Az oszmánok 1683. évi előrenyomulásakor közel 55 000 forintot utaltak át a győri élelmezési hivatalba (Proviantamt), hogy a bástyákat és a külső védőműveket javítsák. Egy nyolc évvel később kelt jelentés megjegyezte ugyanakkor, hogy ez az összeg azért csalóka, mert ebből több mint 40 ezer forintot a mérnök és a különféle tisztek tettek zsebre. Természetesen felmerül az a lehetőség is, hogy ők mintegy előfinanszírozták a valóban sürgető munkálatokat, hiszen nem akartak várni az Udvari Kamara körülményesnek ható utalására. (De akár igazat is adhatunk a vádaskodásnak, miszerint a pénzt egyszerűen zsebre tette a mérnök. Mindesetre ebben a 17ÖStAKAHKRProt. Exp. 1671. Apr. nr. 173. (Bd. 339. föl. 194.) 18 ÖStA KA HKR Prot. Exp. 1673. Mai nr. 158. (Bd. 343. föl. 387.) 19 ÖStA FHKA HFU 1672. okt. 30. (Kt. 550. [r. Nr. 240.] föl. 519-524.) 20 ÖStA AVA RAA Johann Haas von Hochburg, itt föl. 33-35. 21 Hegedűs-Szabó: Győr vármegye 369-371, 404, 461, 489, 563. számú regeszták. 149
