Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Fedeles Tamás: "Ad Omnes Sacros Ordines Promoveri". Győri egyházmegyések római szentelési ügyei a késő középkorban
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK A római promóciókra szabályszerűen az általánosan előírt négy kántorböjti időszakban, a nagyböjtben, valamint Húsvét vigíliáján került sor, az általános, nagyobb tömegeket vonzó szenteléseket ezen alkalmakkor tartották. Az általános szentelések dokumentációjában kivétel nélkül utaltak a szentmise introitusának kezdő szavaira, amely alapján alkalmunk nyílik az ordinationes generales utólagos rekonstrukciójára. 7. táblázat Az ordinationes generales keretei között történt szentelések száma Introitus/ünnep Időpontok Győri egyházmegyések Magyarok ’Intret oratio mea’ 1450. II. 28 1 4 1455. III. 1. 1 3 1496. II. 27. 1 1 ’Sitientes’ 1455. III. 22. 1 3 1474. III. 26. 1 1 1494. III. 15. 1 23 1496. III. 19. 1 53 1498. III. 31. 2 46 Vigilia Pasche 1455. IV. 5. 1 ^ 1 1474. IV. 9. 1 3 1488. IV. 5. 5 22 'Caritas Dei’ 1486. V. 20. 1 7 ’Venite adoremus’’Veni et ostende’ 1471. XII. 21. 1 2 Összesen 18 169 A táblázat adatai alapján látható, hogy a győri egyházmegyés klerikusok 18 alkalommal vettek részt általános szentelésen. Elmondható, hogy általában egy-egy generális ordináción egy győri szentelése történt, kivételt mindössze két esetben látunk. Amennyiben a részleteket is megvizsgáljuk, árnyaltabbá válik a kép, ugyanis a 18 szentelésen összesen 11 győri egyházmegyés személy (38%) vett részt. Kutasi Tamás három, míg Rohonci György és Szombathelyi Benedek egyaránt két alkalommal különböző általános szentelésen volt érintett. Klerikusaink többsége, 18 fő (62%) ezek alapján tehát az előírt időszakokon kívül, azaz extra tempora vette fel az egyházi rend valamely fokozatát. Amennyiben a fenti táblázat adatait kiegészítjük az engedélyköteles, azaz az előírt periódusokon kívüli promóciókkal, azt tapasztaljuk, hogy a győri klerikusok túlnyomó többségét (23 fő/79%) a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó időszakban, azaz márciusban és áprilisban szentelték. Mindez kevéssé meglepő, hiszen a kereszténység legnagyobb ünnepe általában vonzotta a Rómába igyekvőket, másrészről pedig a közlekedési viszonyok és az itáliai klíma is kedvező volt az utazáshoz. Általában azt tapasztaljuk, hogy a szentelendő klerikusokat többedmagukkal szentelték, amelyek alapján azt is feltételezhetjük, hogy az azonos, valamint a szomszédos egyházmegyéből útra kelők, illetve az ismerősök igyekeztek összehangolni római útjukat, hiszen a csoportos utazás nagyobb biztonságot garantált.195 A győri egyházmegyések közül 1488 áprilisában szentelt négy, illetőleg az 1523 márciusában 195 Fedeles: „Isten nevében utazunk“ 110-112. 118
